A földrajzi profil

Bizonyára többen hallották már a földrajzi profil kifejezést. Elhangzott a Gyilkos elmék című sorozat több epizódjában is, de akár valóságos bűncselekmények nyomozása során is hallhattuk a nyomozók, bűnüldözők szájából. Mi is tulajdonképpen ez a földrajzi profil, és mire jó?

A legtöbb nyomozó egyetért abban, hogy az elkövetők előbb-utóbb felfedik pszichológiai alkatukat, mely alapvetően eltér attól, amit mi "normálisként" értelmezünk, és amely aztán a biztos azonosításukhoz vezet. A jellemző MO-n (modus operandi) kívül a ragadozókhoz hasonlóan, minden egyes bűnözőnek megvan a saját "területe", az a térség, amin belül tevékenykedik. Az elkövető nyomon követésében kétségtelenül nagy értéknek bizonyult az erőszakos bűncselekmények helyszíneinek földrajzi elhelyezkedését ábrázolni tudó térképek készítése. Andrei Chikatilo, azaz a "Rostovi Hasfelmetsző" mozgásának elemzése például szűkítette a nyomozást a helyi vasútvonalakra. Letartóztatását követően ötvenöt gyilkosságot vallott be.

A földrajzi térképrajzolás használatával  történő bűnügyi nyomozás első kísérlete két XIX. századi francia kriminológus nevéhez, André-Micehl Guerry-hez és Lambert -Adolphe Quetelet-hez fűződik. Franciaország teljes területére vonatkozóan vázolták fel térképre az elkövetett, erőszakos és vagyon elleni bűntettek előfordulását, valamint vizsgálták, hogy a bűncselekmények jellege milyen viszonyban lehet a különböző körzetek lakóinak vagyoni helyzetével. Később - már a XX. század elején - hasonló tanulmányt készítettek a Chicagói Egyetem szociológusai is. A legutóbbi időkben, a komplex számítógépes programok széles körű használatával nyílt lehetőség a bűntények feltérképezése és felderítése terén a technikailag összetettebb fejlődésre.

A GIS (geographic information system - földrajzi információs rendszer) néven ismert programok már az idő és tér elemeit is összefüggése tudják hozni egymással. A Bűntényelemzők Nemzetközi Társasága (IACA) kiszámította, hogy az elmúlt tizenöt évben tízszeresére nőtt az igény a GIS szakemberekre a törvényvégrehajtásban. Dr. Nancy La Vigne, a Bűnözői Térképvizsgáló Központ Amerikai Intézetének igazgatója ezt mondta: "Az emberi természetből fakad, hogy az ilyen grafikai ábrázolásokra reagálunk. Sokkal mélyebb betekintést nyújt abba, hogy mi történik az utcán."

A GIS térképkészítés egyik fontos szempontja az a képesség, ahogyan a bűntény "forró nyomait" gyorsan felismeri. Különböző rendőrségi erők kifejlesztették ehhez saját útjukat. Tíz évvel ezelőtt rendőrök is állították, hogy a GIS megkönnyíti az aktuális sorozatgyilkosok azonosítását korábbról ismert esetek alapján.

A módszer fejlődésével a szakemberek megkíséreltek általánosításokat megfogalmazni sikeresen lezárt ügyekből származó információk alapján. Példának okáért 1990-ben egy egyetemi kutató megállapította, hogyha a holttestet távol helyezik a tett helyszínétől, akkor általában a gyilkos azon a környéken lakik, ahol a bűntényt eredetileg elkövették. Másrészről viszont, ha a testet a gyilkosság helyszínén hagyják, valószínűsítető, hogy a gyilkos nem helybeli.

A helyszín főúthoz való közelsége utalhat arra, hogy a gyilkos nem ismeri igazán a környéket, azonban ha a tett helyszíne a főúttól egy vagy több mérföldnyire van, valószínű, hogy a gyilkos helybeli.

Az elrejtett test jelentheti, hogy az elkövető egy újabb holttestet szándékozik otthagyni, ismét egy jel arra, hogy helybéli az illető. Azonban ha a holttestet nem rejtik el, hogy minden körülmények között felfedezzék, arra utal, hogy a tettes csak átmenetileg tartózkodott a környéken. Hasonló általánosítások azonban félrevezethetik a nyomozókat és számos kivétel is létezik.

A "szervezetlen" gyilkos például általában közel lakik a bűntény helyéhez és többnyire a gyilkosság helyszínén hagyja a testet. A "szervezett" ellenben távolra kalandozik és nehezen megközelítető helyen hagyja a holttestet, ott, ahová hónapokig visszajárhat titokban.

A földrajzi profilalkotás abból indul ki, hogy minden embernek van egy "kikötője". A többségnek ez az otthona, de a munkahely, sőt egy közeli barát otthona is lehet. Néhány bűnöző nyilvános helyen követ el bűntényt, például kocsmában vagy játékteremben. Kriminológusok szerint: "Igen kevés az a bűnöző, aki a bűntény lehetősége után kutatva új, ismeretlen területekre vagy szituációkba hatol be."

Kim Rossmo a Vancouver-i Egyetemen kollégájával, Simon Fraserrel együttműködve kidolgozta a "bűnöző földrajzi meghatározásának" (CGT) számítógépes rendszerét. A bűntény távolságainak relatív valószínűségét meghatározó statisztikai minták segítségével a tettes elsődleges tartózkodási helyétől számítva a számítógépes program egy olyan színes, háromdimenziós ábrát hoz létre, amit "kockázati területnek" - olyan területnek, ahol valószínűleg bűntényt követnek el - neveztek.

A földrajzi profilkészítés használata egyre gyorsabban terjedt. Láthatjuk tehát, hogy a bűnözői személyiségelemzésen túl mekkora segítséget nyújt, ha a nyomozók tisztában vannak azzal, egy elkövető merre mozog, hol van a komfortzónája, a sorozatgyilkosságok nyomozásában pedig felbecsülhetetlen értékű segítség, főleg ha az elkövetőt nehéz az áldozatok típusai alapján beazonosítani, ha úgymond vaktában csap le.

Évi