A profilozás alapítói – Robert K. Ressler

Az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája az FBI, az 1970-es években felismerte azt az igényt, hogy a bűncselekmények nyomozása során ne csupán a helyszínen található tárgyi bizonyítékokra támaszkodva kutasson az elkövető, illetve elkövetők után. Elsősorban a kiemelt bűncselekmények, a sorozatelkövetések és a szexuális indíttatású bűntények felderítése közben került előtérbe a bűnöző személyisége. Nem csupán az volt a cél, hogy a meglévő, helyszínen biztosított nyomok segítségével miharabb bilincs kattanjon az elkövető csuklóján, hanem egyre nagyobb hajlandóságot mutattak a nyomozók az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzésére. Ekkor került előtérbe a pszichológia, a viselkedés elemzése, a miért kérdésre történő válaszok, a motiváció keresése. A helyszín nemcsak a látható nyomokkal, hanem az úgynevezett érzések szintjén (harag, gyűlölet, bosszú, szerelemféltés..stb.) is rengeteg utalást adott az elkövető kilétére. Fontossá vált, hogy kialakítsanak egy úgynevezett személyiségprofilt, mely tartalmazta az elkövető külső tulajdonságai mellett, a szociális kapcsolatrendszerét, a múltjával és a gyermekkorával történő foglalkozás megkönnyítette a motiváció illetve a kiváltó cselekmény felderítését, mely megkönnyítette és felgyorsította az ügynökök és a nyomozók munkáját.

Robert Kenneth Ressler (1937-2013)

Az FBI hamarosan megalakította a Viselkedés Tudományi Egységét (angolul BSU – Behaviorial Science Unit), melynek későbbi, végleges neve Viselkedés Elemző Egység (angolul BAU – Behavioral Analysis Unit) lett. Az egyik és messze legkiemelkedőbb alapítója az egységnek Robert K. Ressler különleges ügynök volt.

Robert Kenneth Ressler 1937. febuár 21-én született Chicagoban. A Michigan-i Egyetemen szerzett diplomát, majd a 10 évig szolgált a hadseregben, ahol a katonai rendőrség tagjaként vett részt, majd pedig Washingtonban tevékenykedett bűnügyi nyomozóként. 1970-től egészen nyugdíjazásáig, 1990-ig dolgozott profilalkotóként a szövetségi nyomozó irodánál, majd privát kriminológusként dolgozott tovább. A quantico-i FBI Akadémia megalakulásakor, 1972-ben létesült a Viselkedés Kutató Egység is, melynek további úttörő alapítói voltak Howard Teten és Pat Mullany különleges ügynökök.

Ressler elhivatottsága a bűnözői elme tanulmányozása iránt gyermekkorából fakad. 9 éves volt, amikor szülővárosában, Chicagoban tevékenykedett a gyermekgyilkos William Heirens. 1947-ben fogták el, miután megölt egy 8 éves kislányt és 12 részre darabolta fel. Egy évtizeddel később Ressler elkezdte Heirens pszichéjét tanulmányozni. 

Ressler és John Wayne Gacy

Ressler a Viselkedéskutató egység tagjaként számos programot alkotott, melyek aztán az Erőszakos Bűncselekmények Nemzeti Elemző Központjának (National Center for the Analysis of Violent Crime) létrejöttéhez vezettek. Ő volt a vezetője és katalogizálója az első első olyan kereső programnak, amely erőszakos bűnelkövetőkre irányult, ennek során 36 sorozat-, és szexuális elkövető adatait gyűjtötte össze. A program eredményeként született meg 1988-ban a „Sexual Homicide: Patterns and Motives” és 1992-ben a „Crime Classification Manual” címá könyv. Nevéhez fűződik a sorozatgyilkos kifejezés. A sorozatgyilkosok a tömeggyilkosoktól abban térnek el, hogy míg a tömeggyilkos egy alkalommal végez több emberrel, a sorozatgyilkos három vagy több embert öl meg három vagy több alkalommal, különböző helyeken, miközben úgynevezett lenyugvási periódust él át.

Ressler és Jeffrey Dahmer

Ressler és a profilalkotók célja volt és a mai napig az maradt, hogy a súlyos sorozat bűncselekmények megelőzhetőek legyenek. A viselkedés tanulmányozásával, a már börtönben ülő sorozatelkövetőkkel készített interjúk adatainak segítségével időben felismerhetőek azok a magatartásbeli elváltozások, amelyek jó előre jelzik a majdan bekövetkező bajt. Sokszor ezeknek nem tulajdonítanak kellő figyelmet és fontosságot. Ressler fontos párhuzamokat talált a sorozatelkövetők viselkedésében a börtöninterjúk során:

1. kevéssé fejlesztő környezetben eltöltött gyermekkor, amelyhez szorosan kapcsolódik a testi-lelki elhanyagoltság, a szülői alkoholizmus vagy drogfüggőség, 
2. abnormális fantáziák kifejlődése,
3. más emberek tárgyként való kezelése, amelyen az illető kiélheti hajlamait,
4. a felnőtté válás során a negatív erőszak fantáziák megerősödése,
5. a húszas éveik közepétől vagy a korai harmincas éveikben kezdik el kiélni fantáziáikat.

Az egyik legkiválóbb profilozó volt

Robert Ressler számos sorozatgyilkossal készített interjút, többek között John Wayne Gacy-vel és Jeffery Dahmer-el. Társszerzője az 1992-ben megjelent „Whoever Fights Monsters”, az 1994-ben megjelent „Justice is Served” és az 1997-ben megjelent „I have lived in the Monster” című könyveknek. Thomas Harris írót a „Bárányok hallgatnak” című könyv megírása kapcsán tanácsokkal látta el. Karaktere és munkássága számos regényt és mozifilmet ihletett meg. 2013 májusában hunyt el.

Évi