A halottkém szerepe a nyomozásban

Népszerű tévhit, hogy a komolyabb bűntényeket maguk a nyomozók oldják meg, a helyszínelők, valamint egy patológus szakmai segítségével. Ez utóbbi alig dugja ki az orrát a hullaházból. Bár a jelentős bűnügyekkel kapcsolatos nyomozások húzóerejét valóban a fenti csoport adja, akad még egy fontos szereplő, akinek érdemeit csak ritkán ismerik el: a halottkém (angolul coroner).

A halottkém rutinszerűen járja a gyanús halálesetek helyszíneit. Tanúkat kérdez ki, az elhunytak orvosi aktáit nézi át, bizonyítékokat hasonlít össze, és végső soron ő dönt arról, szükség van-e nyomozásra.

Kaliforniában a halottkémek a rendőrökéhez hasonló képzésben részesülnek, hogy tisztában legyenek a kikérdezési technikákkal és az alapvető orvosi szaknyelvvel, hogy képesek legyenek vérmintát és egyéb, valószínűsíthetően döntő bizonyítékokat elemezni. Alapszinten ismerniük kell még a test felépítését, valamint a leggyakoribb betegségeket és gyógyszereket is. A tévhittel ellentétben a halottkémek által kivizsgált halálesetek döntő többsége természetes okból történik, s csak 12-15 százalékuk következik be öngyilkosság, baleset, kábítószer-túladagolás és gyilkosság miatt.

Az évek során a halottkém megtanulja, hogy minden ügy különböző, és a legkomolyabb veszélyt nem a bosszúszomjas gyilkos, hanem az önelégültség jelenti. Minden halálesetet ugyanazzal az érdeklődéssel és elszántsággal kell megközelíteni. Még a természetes halált is ki kell vizsgálni, ha váratlanul következett be, vagy az adott személy halálos betegségben szenvedett, és a halál beállta előtti hetekben orvos nem látta. Ilyen helyzetben a betegség oka lehetett mérgezés is, vagy még ha természetes halálról van is szó, a gyógyszerek szándékos megvonása súlyosbíthatta a helyzetet, a beteg belegyezésével vagy anélkül. Baleseteknél büntetőjogi vádak is felmerülhetnek, amennyiben a halálesetet egy másik személy gondatlansága okozta.

 Amikor a halottkém megérkezik a helyszínre, először is meg kell állapítania, hogy a haláleset gyanús-e vagy sem - csak ezután lehet tetthelynek minősíteni. Először gondolatban felméri a helyet, rögzíti első benyomásait a helyszínről és környékéről, a holttest elhelyezkedéséről és a tanúk, barátok, családtagok vagy szomszédok viselkedéséről, mivel ezek a részletek később fontos szerepet játszhatnak a nyomozásban.

Miközben a helyszínelők összegyűjtik és dokumentálják a bizonyítékul szolgáló nyomokat, a halottkém megvizsgálja a testet, és előzetes kiértékelést végez. A szén-monoxid-mérgezésnek például nyilvánvaló jele a természetellenesen fénylő rózsaszín bőr. A szívelégtelenség jól láthatóan kékre színezi a mellkast és az arcot (ezt cianózisnak nevezik).

A halottkém ezután a test környezetét veszi szemügyre. Gyógyszerrecepteket és főleg üres üvegeket keres, melyek öngyilkosságra, halálba segítésre vagy valami sokkal baljósabb esetre utalhatnak. Ha láthatóan öncsonkításos a seb - például összeszabdalt csukló vagy lőtt seb -, akkor ez összevág mindazzal, amit az elhunytról tudni lehet? Ha az áldozat jobb kezében fegyvert találnak, és köztudottan balkezes volt az illető, akkor határozottan lehetséges, hogy valaki más nyomta a kezébe.

Számba kell vennie az áldozat személyes tárgyait, úgymint pénztárca, hitelkártya, és így tovább. Ezek hiányában rablási szándékra lehet következtetni, bár mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a tetthelyet átrendezték, és a holttestet úgy helyezték el, hogy eltereljék a figyelmet az igazi indítékról. Egy tapasztalt halottkém egyetlen futó pillantás alapján meg tudja ezt állapítani.

A következő lépés a tanúk kikérdezése, különös tekintettel arra a személyre, aki állítása szerint rátalált az áldozatra. Lehetséges ugyanis, hogy ő a felelős a haláláért, és csak azért van a nyomozók segítségére, hogy tudatában legyen a nyomozás menetének. Vannak aztán olyan beteges megszállottak, akik szeretnek a figyelem középpontjában lenni, és első számú tanúként pontosan ebben lehet részük. Ha a tanúk igazat mondanak, fontos információkkal szolgálhatnak,  például megerősíthetik azt a tényt, hogy az ajtók és ablakok zárva voltak. Ha nem így van, előfordulhat, hogy maga az áldozat engedte be a gyilkost, ami arra utal, hogy ismerte, vagy bízott benne - ez esetben családtag, szomszéd vagy épp hivatalos benyomást keltő személy lehetett a tettes.

A halottkémnek van egy másik szomorú kötelessége is: tudatnia kell a hozzátartozókkal, hogy szerettük halott. Ez különösen akkor nehéz, ha erőszakról vagy gyermek haláláról van szó. Az átlagos halottkém munkatempója nem éppen irigylésre méltó, napi tíz órát dolgoznak, négy napot egy héten és állandó készültségben vannak természeti katasztrófák és tömeges balesetek esetére.

Évi