H.H.Holmes – Az USA első sorozatgyilkosa

„Születésemkor már bennem lakott az ördög. Nem változtathatok a tényen, hogy gyilkos vagyok, ahogy a költő sem tud ellenállni az ihletnek. Születésemkor az ördög az ágyam mellett állt, és azóta is folyamatosan velem volt.” (H.H.Holmes)

Herman Webster Mudgett alias H.H.Holmes

Az Egyesült Államok első sorozatgyilkosa 27 gyilkosságot vallott be, bár ebből csak kilencet lehetett meggyőzően bizonyítani, sokan azok közül, akiket állítólag megölt, életben voltak. Általánosságban 200 körülire teszik áldozatainak számát, sokat közülük állítólag az általa, 3 km-re a Chicagóban rendezett 1893-as világkiállítástól épített, „Világkiállítás Hotelben” (ismertebb nevén „A gyilkos hotel”) ölt meg és tüntetett el örökre.

Holmes szülőháza Gilmantonban

Holmes szülőháza Gilmantonban

Amellett, hogy sorozatgyilkos volt, Holmes szélhámos és bigámista is volt egyben, csak Chicagóban több mint 50 per alanya. A róla szóló történetek közül sok kitalált elbeszélésből ered, melyet az írók tényként kezeltek, Adam Selzer 2007-ben készített életrajzában azt írta, hogy a Holmes sztori egy újabb amerikai legenda, és mint minden legenda, úgy ez is igazságon alapul. H.H. Holmes-t 1896. május 7-én, kilenc nappal a 35. születésnapja előtt végezték ki, barátja és cinkostársa, Benjamin Pitezel megöléséért. Ezalatt a per alatt Holmes számos más gyilkosságot is bevallott.

A korai évek

Herman Webster Mudgett, más nevén Dr. Henry Howard Holmes, vagy közismertebben H.H.Holmes 1861. május 16-án született Gilmantonban, New Hampshire államban, Levi Morton Mudgett és Theodate Page Price harmadik gyermekeként. Szülei az első angol emigránsok leszármazottai voltak. Mudgett-nek volt egy nővére, Ellen, egy bátyja, Arthur, egy öccse Henry és egy húga Mary. Holmes apja farmer családból származott, akkoriban az apa maga is farmerként, kereskedőként és festőként dolgozott. A fiú szülei mindketten buzgó metodisták voltak. Későbbi magyarázatok megpróbálták Holmest a modern sorozatgyilkosok mintájában láttatni, azt állították róla, hogy állatokat kínzott, és erőszakos apja kezétől szenvedett, ám a gyermekkorában jelenlévő szemtanúk nem erősítették meg sem egyik, sem másik állítást.

Holmes szülei

16 éves korában, a középiskola befejezése után tanítást vállalt Gilmantonban és később a közeli Altonban. 1878. július 4-én feleségül vette Clara Loveringet Altonban, fiúk, Robert Lovering Mudgett 1880. február 3-án született. Felnőttként Robert hites könyvvizsgáló lett és Orlandóban, Floridában városi menedzserként szolgált.

Clara Lovering, az első feleség

Holmes 18 évesen beiratkozott Burlingtonban a Vermonti Egyetemre, azonban elégedetlen volt az oktatással, így mindössze egy év után otthagyta. 1882-ben beiratkozott a Michigani egyetem orvosi karára, amit 1884 júniusában végzett el. Herdman professzor, a vezető anatómia tanár keze alatt dolgozott az anatómialaborban. Korábban tanoncként tevékenykedett Dr. Nahum Wight-nál, aki nagy pártolója volt az emberi boncolásnak. Dr. Wight évekkel később, amikor Holmes már gyilkosságok gyanúsítottja volt, bevallotta, hogy a férfi az egyetemről „vett kölcsön” holttesteket az életbiztosítási csalásaihoz.

A szomszédok erőszakos embernek írták le, aki bántalmazta a feleségét, Clara 1884-ben visszaköltözött New Hampshire-be, később pedig már nem nagyon tudott férje viselt dolgairól. Miután a férfi Mooers Forks-ba, New York-ba költözött, felröppentek a pletykák, hogy egy olyan fiúval látták, aki később eltűnt. Holmes azt állította, hogy a fiú hazament Massachusetts-be. Nem indítottak nyomozást, Holmes pedig gyorsan elhagyta a várost. Később Philadelphiába utazott és elvállalta a Norristown Állami Kórház vezetését, de néhány nap múlva felmondott. Ezután egy gyógyszertárban helyezkedett el a városban, de egy fiú meghalt, mégpedig olyan gyógyszertől, amit ott vásárolt. Holmes tagadta, hogy bármi köze lenne a gyermek halálához és sürgősen elhagyta a várost. Mielőtt Chicagóba költözött volna, megváltozatta a nevét Henry Howard Holmes-ra, nehogy összefüggésbe hozzák a nevét korábbi csalásaival azok áldozatai. A letartóztatása utáni vallomásában azt állította, hogy megölte korábbi egyetemi csoporttársát, Dr. Robert Leacock-ot 1886-ban biztosítási pénzért. Dr. Leacock azonban 1889 októberében halt meg Ontarióban, Kanadában. 1886 végén, miközben még Clara volt a felesége, elvette Myrta Belknap-ot Minneapolisban, Minnesota államban.  Néhány héttel a házasságkötés után benyújtotta a válást Clara ellen, felesége hűtlenségére hivatkozva, de bizonyítani nem tudta azt, így a per megfeneklett. A fennmaradt papírok azt sugallják, hogy Clara-t soha nem értesíttették a válással kapcsolatban. A válást soha nem mondták ki, 1891. június 4-én elutasították a keresetet. Holmes-nak és Myrta-nak született egy lánya, Lucy Theodate Holmes, aki 1889. július 4-én jött a világra Engelwood-ban, Chicagóban. Felnőttként a lány tanár lett. Holmes a feleségével és a lányával Willmette-ben élt, ideje nagy részét azonban Chicagóban töltötte. 1894 januárjában, miközben még Clara és Myrta is a felesége volt, elvette Georgiana Yoke-ot Denverben, Colorado államban.

Georgiana Yoke, a harmadik feleség

Illinois és a „gyilkos kastély”

Holmes 1886 augusztusában érkezett Chicagóba, ahol Elizabeth S. Holton gyógyszertárában helyezkedett el. Néhány könyvben azt írták, hogy a nő és férje, Dr. Holton, aki egészen véletlenül szintén a Michigani egyetem öregdiákja volt, mindketten eltűntek, de mindketten Engelwood-ban maradtak, és túlélték Holmes-t, az ötlet tehát, hogy ő gyilkolta volna meg őket, csupán kitaláció.

Holmes a gyógyszertárral szembeni üres telket vette meg, és 1887-ben megkezdte egy kétszintes vegyes használatú épület megépítését, ahol a második emeleten apartmanok és üzlethelyiségek, az első emeleten pedig egy új gyógyszertár elhelyezése volt tervben. Mivel sem a tervezőknek, sem az acélszerkezetet szállító cégnek (Aetna Iron Steel) nem fizetett, 1888-ban beperelték. 1892-ben hozzáadott egy harmadik emeletet az épülethez, amiről azt mondta a befektetőknek, hogy hotelként akarja használni a közelgő világkiállítás ideje alatt, ezt a rész azonban soha nem fejezték be. A bútorszállítók rájöttek, hogy Holmes elrejtette az alapanyagaikat rejtett szobákban és folyosókon szerte az épületben, amit soha nem fizetett ki. A kutatásuk bekerült az újságba, amikor a befektetők erről tudomást szereztek, kiszálltak az üzletből. 1893. augusztus 13-án tűz ütött ki az épületben. Holmes legalább 4 cégtől próbált biztosítási pénzt kicsalni az épületre, azonban a négy közül mindegyik inkább perelte őt, minthogy fizetett volna neki.

A "kastély"

Az első gyilkosságok

Holmes egyik korai áldozata a háziasszonya, Julia Smythe volt. A férje, Ned Conner beköltözött Holmes épületébe, és elkezdett dolgozni a gyógyszertár ékszer részlegén. Miután Connor tudomására jutott felesége és Holmes viszonya, felmondott, elköltözött, és elhagyta feleségét valamint lányát, Pearl-t. A nő maradt és folytatta a viszonyt, 1891 Karácsony estéjén azonban lányával együtt eltűntek. Holmes később azt állította, hogy a nő egy abortuszba halt bele, az igazság azonban soha nem derült ki. Emeli Cigrande, egy másik lehetséges szerető 1892 májusában kezdett dolgozni az épületben és decemberben tűnt el. Egy harmadik eltűnt nő, Edna Van Tassel is Holmes áldozatainak egyike lehetett.

A "kastély" belső felépítése

Mialatt a Dearborn utcai Bank épületében dolgozott, Holmes megismerkedett és szoros barátságba került Benjamin Pitezel-el, az áccsal, aki bűnözői múlttal rendelkezett és az általa feltalált szenes kamrával jelent meg a kiállításon. Pitezel lett Holmes jobb keze a különféle bűnös tervekben, egy kerületi ügyész később Holmes szerszámának nevezte Pitezelt.

Benjamin Pitezel

1893 elején egy Minnie Williams nevű nő költözött Chicagóba, Holmes pedig állást ajánlott neki a hotelben, mint gyorsíró, amit a nő el is fogadott. Fortélyos módon rávette Minnie-t, hogy Forth Worth-ben, Texasban lévő birtokát írassa Alexander Bond nevére, ami Holmes egyik álneve volt. Az átíratás 1893 áprilisában történt meg, Holmes jegyzőként vett részt benne (ezt az irat később Benton T. Lyman álnéven Pitezel birtokába került). A következő hónapban Minnie és Holmes, férj-feleségnek kiadva magukat, kivettek egy lakást a chicagói Lincoln Parkban. Minnie nővére, Nannie látogatóba érkezett, ám 1893 júliusában mindkét nő eltűnt.

Az elfogás és letartóztatás

Miután a biztosítótársaságok nyomozással fenyegetőztek Holmes gyújtogatása miatt, a férfi 1894 júliusában elhagyta Chicagót. Megjelent Forth Worthben, a Williams nővérektől „örökölt” birtokon. Itt egy a Chicagóihoz hasonló „kastélyt” akart felépíteni, számos beszállító becsapásával.

Először 1894 júliusában tartóztatták le és börtönözték be rövid időre Holmes-t azzal a váddal, hogy jelzáloggal terhelt árut adott el St. Louis-ban, Missouri államban. A börtönben szóba elegyedett Marion Hedgepeth elítélttel, aki 25 éves büntetését töltötte. Holmes kiötölt egy tervet, hogy saját halála eljátszásával 10.000 dollárt szerez biztosítási csalással. 500 dollár jutalékot ígért Hedgepeth-nek, ha megadja neki egy olyan ügyvéd nevét, aki megbízható. Holmes-t Jeptha Howe St. Louis-i ügyvédhez irányították, aki bátyjával együtt vitte a céget, de az idősebb testvér nem keveredett bele a dologba. Jeptha azonban briliánsnak találta a tervet, a csalás azonban nem sikerült, mivel a biztosító társaság gyanút fogott és nem fizetett. Holmes másik tervet eszelt ki. Mégpedig azt, hogy Pitezel eljátssza a halálát szintén 10.000 dolláros életbiztosításért, amit aztán elharmadolnak közte, Holmes és Jeptha között. A terv kivitelezése úgy zajlott volna Philadelphiában, hogy Pitezel B.F. Perry néven feltalálónak adja ki magát, aki meghal egy laboratóriumi robbanásban, holtteste pedig eltorzul. Holmes feladata lett volna az ideális holttest megtalálása Pitezel helyettesítéséhez. Ehelyett Holmes maga ölte meg Pitezelt, elkábította kloroformmal, testét pedig felgyújtotta benzollal. Vallomásában Holmes azt állította, hogy élve gyújtotta fel Pitezelt. A tárgyalás során azonban törvényszéki bizonyítékkal támasztották alá, hogy a kloroformot a halál után használták, hogy az esetet öngyilkosságnak tüntessék fel, ezáltal megelőzve, hogy a férfit gyilkossággal vádolhassák.

Marion Hedgepeth

Holmes begyűjtötte a biztosítási pénzt és Pitezel özvegyét is átverte. Rávette, hogy 3 gyermekének a felügyeletét bízza rá, miközben hazudott a férj halálát és a gyerekek hollétét illetően is. A férfi később bevallotta, hogy megölte a három gyereket. Bezárta őket egy nagy ládába, amire egy lyukat fúrt, és ezen keresztül gázt vezetett be, ahol a három lány megfulladt. Meztelen testüket a Toronto-ban lévő bérelt háza pincéjében temette el. A testeket egy philadelphiai nyomozó, Frank Geyer találta meg, akit kijelöltek a Holmes-al kapcsolatos nyomozás élére. A nyomozó ezt írta: „Minél mélyebbre ástunk, annál szörnyűbbé vált a szag, és amikor elértük a három láb mélységet, észrevettünk egy csontot, ami egy ember alkarjának bizonyult.” Geyer nyomozó elutazott Indianapolis-ba, ahol Holmes egy kis kunyhót bérelt. Kiderült, hogy a helyi gyógyszertárban vette meg a Pitezel megöléséhez használt kábító anyagot, és egy helyi javító műhelyben élesíttette meg a kést, amivel feldarabolta a testet. Egy fiú fogait és csontdarabkáit pedig a ház kéményében találták meg. Holmes ámokfutása akkor ért véget, amikor 1894. november 17-én Bostonban egy magánnyomozó iroda, a Pinkerton iroda, elfogta. Elfogató parancs volt érvényben ellene, mivel lovat lopott Texasban és hatóság egyre gyanúsabban kezelte őt, úgy tűnt menekülni készül harmadik feleségével, aki minderről semmit sem tudott.

A Pitezel gyerekek megölése

Alice és Nellie holttestének felfedezése után, 1895 júliusában chicagói rendőrök és riporterek elkezdtek kutatni az Engelwoodban épített házban, amit most már „A kastély”-nak neveztek. Habár sok szenzációs állítás látott napvilágot, nem találtak bizonyítékot, ami Chicagóhoz köthette volna. Selzer állítása (életrajzíró), miszerint kínzó eszközöket találtak volna az épületben, mindössze 20. századi fikció.

Frank Geyer nyomozó

Holmes-t 1895 októberében bíróság elé állították Benjamin Pitezel meggyilkolásáért, bűnösnek találták és halálra ítélték. Ekkora már arra is bizonyítékot találtak, hogy Holmes megölte a Pitezel gyerekeket is. A férfi bevallott 27 gyilkosságot, melyeket Chicagóban, Indianapolisban és Toronto követett el (bár néhány ember ezek közül, még életben volt), és bevallott hat gyilkossági kísérletet is. Holmesnak a Hearst újság 7.500 dollárt fizetett a vallomásáért, amiről hamar kiderült, hogy a nagy része nem igaz. Holmes sok különböző, egymással ellentétes dolgot mondott az életével kapcsolatban, végül ártatlannak vallotta magát és azt állította, hogy megszállta a Sátán. Hazudozásra való hajlama nagymértékben megnehezítette a kutatók számára, hogy kiderítsék az igazságot vallomásai alapján. Mialatt a börtönben vallomását írta, megjegyezte, hogy mennyire drasztikusan megváltozott a külső megjelenése a börtönben töltött idő alatt.  Új, zord külsejét rémisztőnek írta le, mely sátáni formát öltött. Azt írta, meggyőződött róla, hogy azok után, amit tett, kezd az ördögre hasonlítani.

Holmes maradványai az exhumálás után

1896. május 7-én a Philadelphia megyei börtönben, a Moyamensing börtönben felakasztották Pitezel megöléséért. Halála pillanatáig nyugodt és kedves maradt, a félelem, szorongás vagy depresszió mindössze néhány jelét mutatta. Ennek ellenére az volt a kérése, hogy koporsóját cementtel borítsák és 10 láb mélyre temessék, mert attól félt, hogy sírrablók ellopják a holttestét, és boncolásra használják fel. Holmes nyaka nem tört el, ehelyett lassan fulladt meg, több mint 15 percig rángatózott mielőtt 20 perccel a csapóajtó kinyílása után végül halottnak nyilvánították.

Fém kereszt Holmes sírjánál

1909. Szilveszterén Hedgepeth-et, aki kegyelmet kapott, amiért információkkal szolgált Holmes-ról, egy rendőr lelőtte egy fegyveres rablás során Chicagóban.

Holmes sírhelye

1914. március 7-én a Chicago Tribune írt arról, hogy Quinlan halálával, aki a kastély felügyelője volt, a Holmes kastély rejtelmei felderítetlenül maradnak. Quinlan sztrichninnel követett el öngyilkosságot. Holttestét a hálószobában találták meg egy cetlivel, amin ez állt: „Nem tudtam aludni.” Quinlan rokonai azt mondták, hogy hónapokig kísértette valami, és hallucinációi voltak. A kastély rejtélyes módon kiégett 1895 augusztusában. Egy New York Times újságkivágás szerint két férfit láttak bemenni az épület hátsó bejáratán este 8 és 9 óra között. Egy fél órával később látták őket elhagyni az épületet, majd gyorsan elrohantak. Ezután több robbanás következett, és a kastély lángokban állt. Nyomozók később egy félig üres benzines kannát találtak az épület hátsó ajtaja alatt. Az épület túlélte a tüzet és 1938-as lebontásáig használatban állt. A területen most a nemzeti postaszolgálat Engelwoodi fióküzlete áll.

A kastély helyén álló posta épülete

2017-ben felmerült, hogy Holmes megmenekült a kivégzéstől, ezért exhumálták a holttestét. Mivel koporsóját cement borította, teste nem a megszokott módon bomlott. Ruhái majdnem teljesen épek voltak, bajsza is épségben maradt. A testet a fogak alapján egyértelműen azonosították, mint Holmes holttestét, majd újra eltemették.

Évi