Azonosítási módszer a profilalkotásban (VICAP) – 3. rész

A VICAP

A quanticói FBI-ügynökök messzemenően megbíztak a bűntett helyszínén készített fényképekben és a helyszínelők beszámolóiban, és minden apró részletét felhasználták a bűntény elkövetésének leírása során. Így egy új VICAP is szükségessé vált, kifejezetten az FBI számára.

Magyar sorozatgyilkos – Kovács Péter, a martfűi rém - befejező rész

Kovács Péter 1957. július 22-én a tiszaföldvári Táncsics moziban az este hétkor kezdődő Visszaélés című, argentin filmet nézte, melyben egy férfi erőszakoskodott egy nővel. Ez olyan hatással volt Kovácsra, hogy a film vetítése közben elhagyta a mozit, a kerékpárjával pedig elindult, hogy gyakorlatilag leutánozza mindazt, amit a fenti jelenetben látott.

Hajduk Károly színművész Kovács Péter szerepében

Magyar sorozatgyilkos – Kovács Péter, a martfűi rém - 2. rész

Ahhoz, hogy a bűncselekmények közti összefüggést végre meglássák, az kellett, hogy a fővárosból, a helyi ügyészségi nyomozóiroda új vezetőjeként Szolnokra helyezett dr. Szabó Zoltán nyomozóügyész és kollégája, Dr. Barna Bálint nyomozóügyész belemélyedjenek az ügybe. Utóbbi férfit a filmben Bárnai Péter színész formálta meg. A nyomozó ügyészek verziója szerint Sipos Ilona és Méhész Éva mindketten tiszaföldváriak voltak, közel azonos helyen kerülhettek a folyóba, mindkettejüket meztelenül fogták ki, s egyiküknél sem találtak indítékot az öngyilkosságra, miközben a megfojtásokat orvosszakértői jelentések igazolják.

Azt is megállapították, hogy a nők „könnyen ismerkedtek férfiakkal”, illetve dr. Szabó Zoltánnak az is azonosságnak tűnt, hogy az ismeretlen tettes este 8 és éjfél között, a Tisza és a vasút közelében, magányos nők ellen követte el a bűncselekményeket.  

Dr. Barna Bálint nyugalmazott nyomozóügyész

Magyar sorozatgyilkos – Kovács Péter, a martfűi rém - 1. rész

1967. júniusában az öcsödi hídról a vízbe hajították a meggyilkolt Szekeres Károlyné holttestét. Megcsonkított holttestét hét kilométerrel távolabb, a Kőrös partján találták meg. Ő volt az utolsó áldozata annak a férfinek, aki a magyar kriminalisztika történetébe a martfűi rém néven vonult be.

Kevés magyar sorozatgyilkos volt. Kovács Péter, a martfűi rém viszont meglehetősen kegyetlen módon végzett ki a hatból négy nőt, akik áldozatául estek. Ráadásul az akkori magyar belpolitikai helyzet miatt, s mivel a kommunista eszme szerint sorozatgyilkos vagy bűnözés sem létezett, nagyon hamar ártatlan férfi került börtönbe, aki több, mint tíz évet húzott le az akkori, kegyetlen körülmények között.

Kovács Péter, a martfűi rém

A profilozás kialakulása John Douglas szemszögéből - 7. rész

A személyiségrajz olyan, mint az írás. Megadhatjuk a számítógépnek az összes nyelvtani, mondatszerkesztési és stilisztikai szabályt, mégsem fog könyvet írni. Egy-egy esetnél megpróbálok begyűjteni minden bizonyítékot, amivel dolgoznom kell – a rendőri jelentéseket, a helyszínről készült fényképeket és leírásokat, az áldozatok beszámolóit vagy a boncolási jegyzőkönyveket -, azután lelkileg, érzelmileg azonosulok az elkövetővel. Megpróbálok úgy gondolkodni, ahogy ő.

Azonosítási módszer a profilalkotásban (VICAP) – 2. rész

Beindul a VICAP

1993 júliusában Pierce Brook és Roger Depue megjelent Washington D.C.-ben a VICAP indítványról döntést hozó szenátusnál. Az FBI igazgatói posztját betöltő William H. Webster, az albizottság elnökének címzett levelében Arlen Specter szenátor így ír:

„Egy ilyen rendszer összegyűjtené és elemezné az információkat a véletlen és értelmetlen gyilkosságokról, gyilkossági kísérletekről és gyerekrablásokról…Az információkat az állami és helyi rendőrség rendszerezné az egyes meghatározott bűntettek bizonyítékai alapján. Ezeket az adatokat egy központi helyen elemeznék és összehasonlítanák hasonló esetekkel. Amint valószínűvé válik valamilyen kapcsolódási pont, két vagy több további képviseletet is bevonnak a nyomozásba.”

Arlen Specter szenátor

A profilozás kialakulása John Douglas szemszögéből - 6. rész

Mire Resslerrel 10-12 börtöninterjút lebonyolítottunk, bármely épeszű megfigyelő rájöhetett, hogy törekszünk valamire. Először tudtunk kapcsolatot teremteni az elkövető agyában lejátszódó folyamatok és a tetthelyen hátrahagyott bizonyítékok között.

1979-ben körülbelül 50 igénylés futott be személyiségrajzokra, amelyeket az oktatók megpróbáltak tanítási kötelezettségeik mellett elkészíteni. A következő évben az esetek száma megduplázódott, a rákövetkezőben ismét. Addigra jelentős mértékben mentesültem a tanítástól, a s részlegben egyedüliként teljesen operatív munkának szentelhettem magamat. Amennyire időm engedte, továbbra is tartottam előadásokat a Nemzeti Akadémián, és részt vettem az ügynökképzésben is, de a többiekkel ellentétben számomra ez mellékessé vált. Én foglalkoztam gyakorlatilag az összes emberölési üggyel, amely a részleghez került, és mindazzal a nemi erőszakos esettel, amely nem fért bele Roy Hazelwood idejébe.

A mániás-depressziós elmezavar bűncselekményei

A mániás-depressziós elmezavar – ahogy arra már a betegség elnevezése is utal – elsődlegesen a hangulati élet zavara. A mánia szó emelkedett hangulatot, a depresszió ennek ellenkezőjét, azaz levertséget jelent. Az érzelmi élet normális hangulati ingadozását jól ismerjük. Örülünk ha jókedvűek vagyunk, ha valamilyen öröm ér bennünket; szomorkodunk, ha valami bánt. A mániás-depressziós betegnél tartós hangulatingadozásokat találunk. Az egészséges ember és a mániás-depressziós beteg hangulati ingadozásai között van egy lényeges különbség. A mániás-depressziós beteg nem azért van emelkedett hangulatban, mert valamilyen öröm éri, vagy nem azért levert, mert valamilyen bánat érte. A tartós hangulati eltérést nem külső okok váltják ki, az belülről jön és ezáltal tárgytalan és lélektanilag nem magyarázható.

Dr. Sibylle Banaschak orvosszakértő, a bántalmazott gyerekek szakértője

A gyermekeiket bántalmazó szülők gyakran megpróbálják a tetteiket eltussolni. Sibylle Banaschak orvosszakértő a hazugság jó néhány formáját ismeri – és azok leleplezésének módjait is.

„Különféle baleseteket találnak ki. Vagy megpróbálják lecsökkenteni a jelentőségét annak, amit tettek.”

Banaschak asszony orvosszakértőként már több, mint 20 éve foglalkozik bántalmazott gyermekek sérüléseivel. Sok szülő megpróbálja eltitkolni, amit a gyermekével tett, kifogásokat, hazugságokat találnak ki. Mikor lesznek azonban a kék-zöld foltok gyanúsak?

-        Gyanakvóvá akkor válok, ha a zúzódások nagy területen és szokatlan testtájakon, testrészeken helyezkednek el. A különböző formákat alkotó sérülések is magyarázatot követelnek, például a csíkozott formát adó arcsérülések, vagy ha a gyermek feneke teljesen kék foltos, nemcsak az egyik fele. A lányoknál a nemi szerv környékén lehetnek sérülések, sport közben a gerendára zuhannak, de az nem okozhat sérülést a szűzhártyán. Az nagyon szokatlan lenne.

Dr. Sibylle Banaschak

A profilozás kialakulása John Douglas szemszögéből - 5. rész

Kilenc különleges ügynök dolgozott a Viselkedéstudományi Részlegnél, amikor 1977 júniusában odakerültem, valamennyien elsősorban oktatással foglalkoztak. A fő tanfolyamot, az alkalmazott kriminálpszichológiát, amelyen FBI- munkatársak és a Nemzeti Akadémia hallgatói is részt vehettek, eredetileg Howard Teten indította 1972-ben. Ez arra a kérdésre összpontosított, amely a leginkább érdekli a nyomozókat és a bűnügyek megoldásával foglalkozó más szakembereket: az indítékra. Lényegében azt próbálta megértetni a hallgatókkal, miért gondolkoznak és cselekszenek az erőszakos bűnözők épp az adott módon. 

Most akkor pszichopata vagy szociopata?

Mostanában feltűnt, hogy a médiában nagyon sok helyen felkapott, mondhatni trendi lett a pszichopata vagy szociopata jelző. Az is feltűnt, hogy sok helyütt úgy használják ezeket a kategóriákat, mintha az időjárásról cseverésznének és épp az aktuálisat kellene jellemezni.
Ha fellapozunk egy-egy pszichológiai szakkönyvet és a tárgymutatóban rákeresünk a pszichopata szóra, azonnal át fognak irányítani bennünket az antiszociális személyiség jelenségéhez.

Arra gondoltam, ideje lenne tisztázni, milyen is az antiszociális személyiség, mit takar a pszichopátia és milyen is az aki szociopata.

A profilozás kialakulása John Douglas szemszögéből - 4. rész

Az FBI-akadémia 1975 tavaszára teljes és önálló intézménnyé vált, és jókora darabot hasítottak ki az Egyesült Államok tengerészgyalogságának támaszpontjából a Washingtontól egyórányi autóútra fekvő, erdővel borított virginiai lankákon.

Quantico, Virginia

Olvasnivaló: Michelle McNamara – Eltűnök a sötétben (Hajsza a Kaliforniai Gyilkos után)

„A szörnyek visszavonulnak, de nem tűnnek el soha. Most is, miközben ezt írom, meghalnak és újjászületnek.”

Joseph James DeAngelo, a Keleti Területek Erőszaktevője, vagy más nevén a Kaliforniai Gyilkos az 1970-es évek végétől több, mint tíz évig tartotta rettegésben Kalifornia állam lakosságát, míg 2018-ban, 72 éves korában végül bilincs kattant a csuklóján.

DeAngelot 12 rendbeli emberöléssel és 51 rendbeli nemi erőszakkal vádolták meg. Legalább 10 különböző megyében garázdálkodott állam szerte, az FBI 2016-ban 50 ezer dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére, míg végül 2018. április 25-én saját otthonában fogták el, Sacramento külvárosában, Citrus Heightsban, ahol 1983 óta lakott.

Profilozás – Az intuitív megközelítés

Mondhatni véletlenszerűen történt, hogy Nagy-Britannia befogadta a bűnözői profilalkotás módszerét. David Cantert, A Surrey Egyetem Alkalmazott Pszichológia Tanszékének professzorát 1985 novemberében ebédre hívták a londoni Scotland Yardra. Két főnyomozóval is találkozott, akikkel arról folyt a beszélgetés, vajon a magatartáskutatás például segítségére lehet-e a rendőrségi nyomozásoknak.

„Azelőtt még sohasem hallottam a profilalkotásról, de rendkívül izgalmasnak tűnt bűnözők életéről olvasni, kezdve azoktól a részletektől, ahogyan véghezviszik a bűntényt” – írta David Canter A bűntény árnyékai című, 1994-ben megjelent könyvében.

Profilozás: Brent Turvey és a deduktív módszer

Turvey szemben állt az aktuális FBI gyakorlattal, valamint módszere eltért az Egyesült Királyságban dolgozó David Cantertől és kollégáitól, akik a bűnözői profil statisztikai adatainak összegyűjtésével és analízisével foglalkoztak. Általában az egyes esetek független vizsgálatában hitt, nem az intuícióra, hanem a fellelhető bizonyítékok tudományos figyelembevételére támaszkodva. Annak ellenére, hogy mekkora fontosságot tulajdonított a tudományos pontosságnak, analíziseit az előző tapasztalatai szükségszerűen befolyásolták. Ahogyan ő maga állította, a profilalkotás végső módon a tapasztalaton és nem a tudományon múlik.

Brent E. Turvey

Profil: Zaklatások az egyetemen

Birmingham városában az erőszaktevő elfogása után is folytatódtak a szexuális zaklatások. Mid a tíz áldozat a birminghami egyetem diákja volt, és mindegyik lány éppen aludt, mikor támadás érte. A rendőrség meg volt győződve arról, hogy egyetlen férfi követte el a bűncselekményeket.

Adrian Babb – A Birminghami Erőszaktevő

Birmingham két negyedében, 1986 januárja és 1988 márciusa között hét idős nőt bántalmaztak szexuálisan. A 70-80 év körüli nők toronyházban laktak, és egy fiatal, atlétatermetű, fekete férfi követte őket a liftben. Felment velük a legfelső emeletre, olykor az utolsó emelet előtt kiszállásra kényszerítette őket, hogy aztán a karjában vigye fel, majd megerőszakolja őket. Habár fizikailag erős volt, áldozataival meglepő udvariassággal bánt. Néhány esetben, például amikor a nők arra panaszkodtak, hogy túl hideg a padló, ahol meztelenül kellett feküdniük, alájuk terítette kabátját. A rendőrség a férfi viselkedésén és áldozatainak kiválasztásán tűnődött. A traumát átéltek elbeszélései nehezen értelmezhetők voltak.

Robert D. Hare: A köztünk élő pszichopaták - Befejező rész

Még egy kijózanító gondolat

Gyakorlatilag a pszichopaták kezelésének eredményességével kapcsolatos összes bizonyíték olyan programokra alapozódik, amelyek börtönben vagy pszichiátriai intézetben lévő, vagy a törvénnyel összeütközésbe került emberekre irányulnak. E programok közül sok intenzív és jól átgondolt, valamint meglehetősen jó körülmények között zajlik. És még így is hatástalan.

A profilozás kialakulása John Douglas szemszögéből - 3. rész

Az FBI-os kiképzés alatt alapos képzést kaptunk a büntetőjog, az ujjlenyomat-elemzés, az erőszakos és fehérgalléros bűnözés, a letartóztatási technikák, a fegyverkezelés, a közelharc, valamint az FBI és az amerikai bűnüldözés története tárgyában.

A kábulat specialistája – Professzor Torsten Passie, a kábítószerek kutatója

A berlini bíróságnak elsőfokon furcsa viselkedéssel kapcsolatban kellett ítéletet hozni egy olyan férfi ügyében, aki már volt büntetve szexuális bűncselekmény miatt, most nemi erőszakkal vádolták. A vádlott teljesen meztelenül rávetette magát egy, a mezőn napozó nőre, aki csak óriási ellenállás árán és nagy szerencsével tudta magát kitépni a férfi karjai közül. Miután a meztelenül menekülő férfit több járókelő megszólította, felvette a nadrágját. A rendőrség nem sokkal később, miután a sértett feljelentést tett, elfogta az illetőt.

Torsten Passie professzor

Azonosítási módszer a profilalkotásban (VICAP) – 1. rész

Az Amerikai Egyesült Államokban a profilalkotók egy olyan rendszer kialakításán dolgoztak, amely a leghatékonyabb segítséget nyújthatja a különböző bűncselekmények, elsősorban a sorozatgyilkosságok rendszerezése során, mellyel a szakemberek a sorozatjelleg mellé beazonosíthatták az addig ismeretlen elkövetőket. Ez a rendszer a VICAP (Violent Criminal Apprehension Program), magyarul az Erőszakos Bűncselekményeket Észlelő Program. A következőben ennek a rendszernek a kialakulását és használatát mutatjuk be három részben:

Peter Sutcliffe - A Yorkshire-i Hasfelmetsző

Felesége gondoskodó, figyelmes, szokásaihoz ragaszkodó emberként jellemezte, de az ártatlanság álarca mögött a XX.század egyik legelvetemültebb sorozatgyilkosa bújt meg.