A rögzített hang azonosítása igen szubjektív.
Mindannyian úgy hisszük, hogy egy családtag vagy barát hangját könnyen
felismerjük telefonon, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy gyakran
tévedünk.
Torzíthat a vonal, rögzített hangfelvétel esetén pedig
a felszerelés technikai hiányosságai miatt válhat felismerhetetlenné a hang. Ha
pedig bűnözők rögzített hangját sugározzák a rádióban vagy televízióban, abban
reménykedve, hogy valaki ráismer, az emberek gyakran számos egyént megneveznek,
meggyőződve arról, hogy "ismerik a hangját". A rendőrségnek
különbséget kell tennie az elkövető eredetileg rögzített hangja és a csalók
vagy megtévesztők között, akik beismerő vallomást tesznek.
Nyelvészek kihallják a regionális
akcentus finomságait és a mondatfelépítés jellemző árnyalatait, így egy embert
hangja, hanglejtése, kiejtése alapján viszonylag szűk földrajzi és szociális
keretek közé tudnak helyezni. A "Yorkshire-i Hasfelmetsző" nyomozását
például hetekre rossz irányba terelték, amikor szakemberek - minden kétséget
kizárólag pontosnak titulálva - azonosították a "Hasfelmetsző
felvételét" egy északkelet-angliai kicsi falucsoport hanghordozásával. Az
ismeretlen csaló által készített hangfelvétel azonban félrevezetőnek bizonyult.
Lawrence Kersta |
Ritkán fogadják el bizonyítékként még a helyesen
felismert, nyomra vezető hangot is. Ezért igen megörvendeztette a törvényszéki
kutatókat, amikor az Egyesült Államok 1967-ben elismerte az esküdtszék számára
lényegében bemutatható "hanglenyomat" technológiáját beszédazonosítás
céljából.
A második világháború idején az amerikai katonáknak a
német katonai rádióbeszélgetéseket lehallgatva kellett megkülönböztetniük és
felismerniük különböző beszélőket. A New Jersey-i Bell Telefonlaboratórium
szakemberei és mérnökei kapták a felkérést arra, miként lehetne elektronikusan
rögzíteni a hangot, valamint, hogy kutassák, melyek lehetnek az egyes
hangminták azonosításához szükséges módszerek fejlesztési lehetőségei. Lawrence
Kersta volt az egyik kutató, aki vizsgálatait a háború után is folytatta. Végül
1963-ban tökéletesítette a rögzítés módját az emberi hangmagasság, hangerő,
rezonancia és artikuláció alapján, amit "spektográfnak" nevezett el.
Két általános tényezőtől függ az emberi hang. Az egyik
a torokban és a mellkasban, a gége és a hangszálak mozgatásával létrehozott
kerek szájüregben megalkotott rezonancia. A közvetlenebb tényezők pedig az
egyes szavak hangját meghatározó testrészek: az ajkak, a fogak, a nyelv és az
állkapocs. Kersta ezt írja: " Igen kevés esélye van annak, hogy két egyén
ugyanakkora erővel mozgatná a hangképző szerveit. A hangminták egyedülállósága
abban áll, hogy lehetetlen, hogy két beszélő ugyanolyan módon mozgassa hangüregét,
és ugyanolyan artikulációval rendelkezzen."
Kersta spektográfja négy részből áll: egy jó minőségű
mágneses magnóból, frekvenciaszűrőből, egy szalagszkennelő dobból és egy
elektronikus karcolótűből, amely érzékeny papírra rögzíti a szöveget. A kivezetés
összeköthető a monitorral, vagy részletesebb analízis érdekében számítógépen
rögzíthető.
A kazettára rögzített beszéd 2,5 másodperces része
újra és újra átfut egy elektronikus frekvenciaszűrőn. Ez apránként kiszűri a
frekvencia keskeny hullámsávjait, miközben fokozatosan alacsonyról magasra
állítja őket, a karcolótű pedig rögzíti relatív intenzitásukat. A végső
nyomtatásban egy olyan minta jelenik meg, ahol az egymáshoz közeli vonalak
reprezentálják a személy hangjának rezgéseit és azok intenzitását. A
hanglenyomat két fajtája különböztethető meg.
Az úgynevezett csíklenyomatot a bírósági tárgyalás
érdekben hozták létre. A vízszintes skála jelöli a felvétel idejét, a
függőleges pedig a rezgésszámot és a nyomtatás sűrűségének hangerejét. A
második típus a kontúrlenyomat, ami a hang bonyolultabb tulajdonságait fedi
fel, és sokkal inkább alkalmas számítógépes analízisre. A hanglenyomat
egyedülálló minőségének kutatása közben Kersta 50.000 hangfelvételt készített.
Az emberi fül számára több azonosnak tűnt, a spektográf azonban észlelte a
köztük lévő különbséget. Kersta professzionális színészek segítségével
bemutatta, hogy míg játékuk igen hasonlatos volt a valósághoz, hanglenyomatuk
világosan eltérő volt.
A mai napig több mint 5000 hangazonosítást végeztek a
hanglenyomatokkal foglalkozó szakemberek az Egyesült Államokban. Gyilkosság,
betörés, bombafenyegetés, terrorista és szervezett bűnözői tevékenység,
politikai korrupció és adócsalás ügyében alkalmazták a módszert. Az FBI saját teljesítményét
2000 eset alapján felmérő belső kérdőív szerint csupán 0,31 %-ban történt
helytelen azonosítás és 0,53 %-ban téves kiválasztás.
A hanglenyomat, mint
bizonyíték, az ujjlenyomattal együtt csak bizonyos számú azonosító tény mellett
használható. Jelenleg nem létezik erre általánosan elfogadott szabály. Az
amerikai belügyi hivatal szerint minimálisan 20 egyforma karakternek kell jelen
lennie a beszédben, míg más intézmények szerint már tíz is
elegendő. Más országok azonban csak kevesebb hitelt adnak a
hanglenyomatoknak mindaddig, míg nem lehet összehasonlítani az ismert
gyanúsított hangjával. Szakemberek azonban gyakran olyan speciális
tulajdonságokra bukkannak, ami az intuitív pszichológiai profilalkotással
karöltve segít leszűkíteni a nyomozást.
Évi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.