A JonBenét Ramsey gyilkosság - 6.rész

Az idegen behatoló elmélete szerint valakinek meg kellett figyelnie a családot, és azt az időpontot megtalálni, amikor nincsenek otthon, – ez lehetett a Karácsony esti vacsora, amit a White családnál rendeztek – ekkor ez az idegen behatolt a házba, megvárta míg mindenki elalszik, ekkor megírta a váltságdíj követelő levelet, majd megfogta a kislányt – minden bizonnyal sokkolót használva az elkábításához, levitte az alagsorba, megkötözte, megölte, ám a váltságdíj követelő levelet mégis a házban hagyta.

Ehhez az elmélethez ragaszkodott Lou Smit Colorado Springs-i nyomozó, akit egyébként Hunter kerületi ügyész fogadott fel 1997 márciusában. A nyomozó egy hétig tanulmányozta a helyszíni fotókat és videót, majd előállt a fent leírt teóriával, amit aztán a tv-n keresztül a nyilvánossággal is megosztott. Bár kiváló gyilkossági nyomozó volt, soha nem volt dolga családon belüli erőszakkal, vagy gyermekbántalmazással, ebben semmilyen tapasztalata nem volt.

„There is substantial, credible evidence of an intruder and a lack of evidence that the parents are involved.” (Lou Smit 1998)

„A külső behatolóra vonatkozó megalapozott, hitelt érdemlő bizonyítékok állnak rendelkezésre, ám arra, hogy a szülők is részt vettek volna ebben, nincsen bizonyíték.” (Lou Smit 1998)

Lou Smit nyomozó

Smit úgy gondolta, hogy az alagsori ablakon keresztül - amit egyébként John Ramsey tört be 1996 augusztusában, mivel kizárta magát a házból és nem tudott bejutni – jutott be a behatoló és a bőröndöt azért hagyta az ablak alatt, hogy a menekülést megkönnyítse.

helyszíni fotó az alagsori ablakról és a bőröndről

helyszíni fotó az alagsori ablakról és a bőröndről

A helyszíni videón azonban tisztán látszik, hogy ennek az ablaknak a sarkában egy hatalmas pókháló, falevelek és mindenféle szennyeződés van, ami azt a benyomást kelti, hogy ezen az ablakon keresztül senki nem jutott be a házba. Jim Clemente és Laura Richards tehát kipróbálják Smit elméletét, mely során a a kérdés az, vajon érintetlen marad-e a pókháló. Már korábban említettük, hogy a ház fontosabb szobáit újra építették egy óriási csarnokban, teljesen részlet hűen az eredeti helyszínhez. Laura Richards vállalkozik a feladatra, hogy bemászik az ablakon, amit nem lehet teljes szélességében kinyitni, mivel az az alagsor plafonjába ütközik. Így Laura-nak el kell fordulnia a testével, azzal teljes szélességében kitölti az ablakot, a pókháló teljesen megsemmisül. Laura azt is kipróbálta, hogy a bőrönd segítségével - amit Smit szerint a menekülés miatt hagytak az ablak alatt - kimászik az ablakon, ekkor a maradék szennyeződést is teljesen eltünteti ruházatával és testével az ablakból.

Laura a teszt során és az eredeti pókháló a helyszíni fényképfelvételen

Laura a teszt során és az eredeti pókháló a helyszíni fényképfelvételen

Az eredeti nyomozás során felmerült a szexuális erőszak ténye is, mivel a kislány bugyijában vérgyanús szennyeződést találtak és a genitáliából vett minta szerint idegen anyagot találtak. Dr. Spitz megvizsgálta ezt az akkor vett mintát és megállapította, hogy szinte csak mikroszkopikus méretű idegen anyagmaradvány található a mintában, amit nyomkereszteződés is okozhatott. A kislány testét a megtalálása óta háromszor mozdították el, s legvégül olyan helyre került, ahol rengeteg ember megfordult, tehát ezek a nyomok bárhonnan a kislány testére vagy alsóneműjére kerülhettek.

A kislány bal oldalának alsó részén a boncolás során kettő darab pontszerű sérülést találtak, ennek nagyon fontos szerepe volt Lou Smit elméletében, hiszen ő maga azt feltételezte, hogy a kislányt sokkolóval kábították el, mielőtt az alagsorba vitték volna. A csapat ennek is utánajárt, tesztelték, milyen sérülést okozhat a testen egy sokkoló.

A pontszerű sebek a kislány testén

A tesztre James Kolar kollégája, egy rendőrtiszt vállalkozott, akit először fekvő állapotban ruhán keresztül, majd a csupasz bőrön sokkoltak. Itt fontos megjegyezni, hogy a kislány testsúlya kb. ötször kevesebb volt, mint a felnőtt férfié, a teszt során a rendőrtiszt mégis azonnal felpattant, sőt felkiáltott, elmondása szerint minél messzebb akart kerülni ettől az érzéstől. Megvizsgálták a sokkoló által hátrahagyott nyomokat is, azok nem hasonlítottak ahhoz, amit JonBenét testén találtak a boncolás során. Dr. Spitz elmondta, hogy ha a kislányt valóban így akarta volna a tettes elkábítani, pont az ellenkezőjét érte volna el, és a kislány olyan hangosan sikított volna, hogy a házban mindenki felébredt volna. Tehát nem életszerű a sokkoló használata.

A sokkoló hatása egyértelmű

A következő bejegyzésben a DNS nyomok hiányát és lehetséges vizsgálatukat boncolgatjuk egy kicsit.

Évi