Profilozás: A kriminálpszichológia felosztása és tárgya III.

A Popper Péter által felállított rendszerben a kriminálpszichológia harmadik területe az újraszocializáció pszichológiája, amely a bűnelkövetők büntetésük letöltése utáni társadalomba való visszahelyezését öleli fel. Nézzük meg közelebbről, mit is jelent ez.

Az újraszocializáció (reszocializáció) pszichológiája a különböző büntetési formák, az utógondozás és a társadalomba való visszaillesztés módozatait és lehetőségeit, a visszaesés megelőzésének pszichológiai magyarázatait foglalja magában.

A kriminálpszichológia sajátos területe annak a vizsgálata, hogy lehetséges-e és hogyan a szabadságukban korlátozott személyek, a fogvatartottak, antiszociális bűnelkövetők visszaillesztése a társadalomba. Lehetséges-e az újratanítás és a rehabilitáció?

A börtönpszichológia a kriminálpszichológián belül önálló alkalmazott tudományterület, amelynek a lényege, a zárt intézményekben élő emberek mindennapjainak a vizsgálata. A tudomány feladata, hogy segítse a szabadulás utáni új élet elkezdését, a társadalomba való visszailleszkedést.

A börtönökben és egyéb zárt intézményekben dolgozó pszichológusoknak sokféle tevékenységet kell folytatniuk. A munka sajátosságainak megfelelően olyan vizsgálatokat kell végezniük, amelyek alapján képesek bejósolni a visszaesés valószínűségét, megvizsgálni az alkalmazkodóképességet, vagy éppen ellenkezőleg az önveszélyeztetés, esetleg mások veszélyeztetésének a mértékét.

A személyiségvizsgálati módszereket, pszichoterápiás foglalkozásokat a börtönviszonyoknak a figyelembevételével kell meghatározniuk. A börtönpszichológusoknak számítani kell arra, hogy az elzárás során akut krízishelyzetek keletkezhetnek, amelyeket kezelni szükséges. A fogvatartottaknak a mentálhigiénés gondozása, a biztonságnak a megteremtése, a fogvatartottak testi, lelki gondozása törvényekben is előírt kötelezettség. Az elítéltek sokfélék. Tudatosan kell végezni a börtön szervezési feladatait, és az intézkedések során érvényesíteni szükséges a pszichológiai, pedagógiai szempontokat. A börtönpszichológia nemcsak a fogvatartottak, hanem a börtönszemélyzet mentálhigiénés gondozásával is foglalkozik. Lehetővé teszi, hogy a személyzet kiválasztása, szakmai felkészültsége, testi és lelki egészsége és viselkedése is jó példa lehessen a fogvatartottak számára és elősegítse az újraszocializáció folyamatát.

Az igazságszolgáltatásban használt alkalmazott tudomány feladatainak meghatározása, a tudomány megnevezése és elhelyezése a tudományok rendszerében napjaink történése. Friedrich Lösel a jogpszichológiát úgy határozta meg, hogy a pszichológiai elméletek, módszerek és kutatási eredmények alkalmazása a jogrendszerben. Szerinte a jogpszichológia foglalja magába a forenzikus, a kriminál-, a börtön-, és a rendőrpszichológiát.

Lösel szerint a kriminálpszichológia három nagy területtel foglalkozik:

- a bűnözővé válás magyarázataival;

- az igazságszolgáltatás és

- a büntetés-végrehajtás pszichológiájával.

Friedrich Lösel

A börtön- és a rendőrpszichológia foglalkozik azokkal a speciális rendvédelmi feladatokkal, amelyek túlmutatnak a klasszikus Popper-féle felosztáson, az úgynevezett szakágazati rendszeren.

Ennek ellenére, napjainkban is használatos a bemutatott szakágazati rendszer. A kriminálpszichológia feladatköre egyre bővülő. Beletartozik a szenvedélybetegségek és a bűnelkövetés közötti összefüggések kutatása, a túsztárgyalás problémaköre, a tömegjelenségek kezelése, a hatalommal való visszaélés pszichológiája, és hosszasan lehetne sorolni a különböző rendvédelmi és rendészeti területeken igényelt és egyre bővülő pszichológiai tevékenységfajtákat, melyeket inkább a rendészeti, rendőri pszichológia feladatai közé szoktak sorolni.

Az utóbbi időben gyakran találkozunk a forenzikus pszichológia kifejezéssel is, mely fogalom az utóbbi időben Magyarországon is elterjedőben van. Definíció szerint a tudomány lényege a pszichológiai elméletek, különböző módszerek, kutatási eredmények alkalmazása az igazságszolgáltatásban. Elsősorban a nyomozás, kihallgatás, a pszichológus szakértői munka, a bírói döntés és a szabadságvesztés pszichológiai hátterét, kérdéseit tárgyalja.

Évi