Sorozatgyilkos profil: Pipás Pista, a férfiruhába bújt gyilkos nő

"-Van egy bót, lehetne egy kevés pénzt keresni...

- Milyen bót az?

- Egy asszony férjét kellene fölakasztani."

Ezzel a párbeszéddel kezdődött Pipás Pista, más néven Rieger Pálné története, a férfiruhába bújt gyilkos nő bűnlajstroma.

Pipás Pista alias Rieger Pálné

Pipás Pista Fődi Viktóriaként, nagy szegénységben élő családba született a Szeged melletti Átokházán. Apja alkoholista volt, rendszeresen bántalmazta a családját. A felhalmozódó tartozások miatt a lányt 13 éves korában a család cselédnek, más források szerint pásztornak adta Turócszentmártonba, Sulák Mórichoz, ekkor szokott rá a pipázásra. A gazda rendszeresen megerőszakolta, gyermeke is született. Sulák, elkerülendő a botrányt, hozzáadta a helyi Rieger Pálhoz, akitől még öt gyermeke született, közülük azonban csak egy maradt életben. Rieger erőszakos ember volt, sokszor bántalmazta a feleségét. Megözvegyülése után kezdett férfiként élni.

Pipás a nagyszüleitől örökölt tanyán élt magányosan. Igen erős testalkata és ereje miatt a környéken híres és hírhedt volt, a helyi Kutyakaparó Csárdában külön asztala volt és a monda szerint sok férfit egy kézzel földhöz vágott. A környékbeli gazdák szívesen alkalmazták napszámosként hihetetlen teherbírása miatt, elmondások szerint kétszer annyit tudott dolgozni, mint mások.

A bejegyzés elején leírt párbeszéd Pipás és bűntársa, Horváth-Bende János között zajlott le, mégpedig Dobák Antal megölésének kitervelése közben.

1922. március 22-én délután Pipás a későbbi áldozatát, Dobák Antalt az otthonában várta haza. Meg is érkezett az áldozat. Amikor a házba belépett, Horváth-Bende János lefogta, majd Pipás a nyaka köré tekerte a kötelet és a házban található gerendára kötötte fel, öngyilkosságnak álcázva azt. A gyilkosságot megrendelésre követték el, Dobák felesége bízta meg Pipásékat, hogy tegyék el az útból férjét. Természetesen bőségesen fizetett is érte, liszt, sonka és 150 ezer korona ütötte a gyilkos markát. Ezután lakomát csaptak, ettek-ittak, majd másnap Dobákné bejelentette, hogy férje öngyilkos lett. Mivel a rendőrség nem vizsgálta ki alaposan az esetet, így Pipásék megúszták a gyilkosságot.

A húszas években aztán hirtelen megnőtt az öngyilkosságok száma, de mivel a tanyavilágban akkoriban nagyon nehéz sorsban éltek a családot, ezért a rendőrök úgy gondolták, hogy az elkeseredett emberek emiatt választják a halált. Mivel Pipásnak hamar híre ment a környéken, az elkeseredett asszonyok egymás után bízták meg, hogy italozó, részeges férjüket küldje át a másvilágra. Egy nap azonban névtelen levél érkezett az ügyészségre, amelyben Pipás Pistát nevezték meg az elhunyt emberek gyilkosaként, ám az ügyészség kezdetben nem vette komolyan a levelet. Egy idő után azonban, mivel nyugtalanította az ügyészeket a dolog, kihantoltatták egy korábbi öngyilkos holttestét. Mivel a családtagok kihallgatása során azok vallomásai ellentétekbe ütköztek, elkezdett a rendőrség nyomozni az ügyben.

Pipás Pista fülébe jutott, hogy keresik, ezért nem mutatkozott az utcán, a tanyavilágon bújtatták. Egy véletlenszerű rajtaütés alkalmával azonban az egyik tanyai ház padlásán megtalálták. Második hete őrizték a szegedi Csillag börtönben, amikor cellatársai panaszkodni kezdtek, hogy amióta Pipást behozták egyszer sem mosdott, s már olyan szagot áraszt, hogy nem bírják elviselni. Pipás megijedt, s azt mondta az őröknek, neki olyan betegsége van, hogy ha víz éri a bőrét, napokon belül meghal. A vizsgálatot vezetők azonban elrendelték, hogy fürdessék meg, s mivel az orvosi vizsgálathoz erőszakkal kellett levetkőztetni, kiderült, hogy Pipás valójában nő.

Pipás Pista írni-olvasni nem tudott, a per alatt a születési dátumára sem emlékezett. 1933 januárjában, egy péntekre eső 13-én ítélte halálra a szegedi bíróság, ám az ítélet után személyesen Horthy kormányzó részesítette kegyelemben, azt nem tudni, hogy miért. Pipás a szegedi Csillag börtönből átkerült a Pesti Gyűjtőbe, ahol 1940-ben meghalt valószínűleg veseprobléma miatt. A perben két gyilkosságot sikerült rábizonyítani, de további hét eset is minden bizonnyal az ő számlájára írható.

Pipás Pista ujjlenyomata

Rieger Pálné tetteinek okát valószínűleg hányattatott sorsában kereshetjük, a férfiaktól elszenvedett megaláztatás és bántalmazás vezethette arra, hogy bosszúból a hasonszőrű férfiakat meggyilkolja. Rendkívül ritka eset a kriminológiában, hogy valaki sorozatgyilkos és bérgyilkos is egyszerre. Megvolt a személyes "mintája": egy bizonyos típusra (az erőszakos és iszákos férjekre) és egy bizonyos elkövetési módra (a részeg áldozatot felakasztotta, öngyilkosságnak álcázva az esetet) specializálódott, mint a sorozatgyilkosok. Ugyanakkor mindig felbérelték és fizetséget is elfogadott a tettéért.

A személyes bosszúvágy motiválta talán, hogy elégtételt vegyen azokon a férfiakon, akik rossz tulajdonságaik miatt hasonlítottak azokra, akik az ő életének részesei voltak? Vagy szimplán csak a haszon miatt élt a felkínálkozó lehetőséggel?

A legvalószínűbb, hogy mindkettő...

Évi