Vegyünk alapul egy olyan erkölcsi dilemmát, amelyben
egy különleges rákbetegségben szenvedő nő férje egy olyan gyógyszert próbál
megszerezni, amelyet nemrég fedezett fel egy a városban élő gyógyszerész. A
gyógyszer előállítása költséges, a gyógyszerész a költségek tízszeresét kéri. A
beteg nő férje mindent megpróbál, hogy előteremtse a pénzt, ám sajnos csak az
összeg egy része jön össze. A gyógyszerész hajthatatlan, hiszen ő pénzt akar
csinálni a gyógyszerből. A férj kétségbeesésében azon töri a fejét, hogy betör
a gyógyszerészhez, és ellopja felesége számára az orvosságot.
Ez a klasszikus dilemma bonyolult erkölcsi kérdéseket
vet fel. Bár tudjuk, hogy nem helyes lopni, talán mégis úgy hisszük, ez az a
helyzet, amelyben a törvényt meg kell szegni. Vagy mindig helytelen a lopás, és
nem számítanak a körülmények? Tekintet nélkül arra, hogyan döntünk, az, ahogyan
eljutunk a lopás mellett vagy ellen szóló döntésig, sokat elárul erkölcsi
fejlődésünkről.
Lawrence Kohlberg
pszichológus, az erkölcsi fejlődés elméletének úttörője, úgy találta, hogy az
erkölcsi gondolkodás három fázisban fejlődik ki. Az elsőben, a
prekonvencionális szinten, a gyermekek számára az erkölcsi szabályok és az
erkölcsi értékek abból állnak, amit meg kell tenniük vagy nem szabad
megtenniük, és hogy a büntetést elkerüljék. A helyes cselekvés két alapvető
indoka a büntetés elkerülésének vágya és a hit, hogy akik fegyelmeznek, azoknak
felsőbbrendű hatalmuk van. Az elmélet szerint a gyerekek 9-11 éves korukig ezen
a szinten gondolkodnak. Valójában úgy okoskodnak, hogy "ha ellopok
valamit, mennyi esélyem van arra, hogy elkapnak és megbüntetnek?"
Lawrence Kohlberg |
A serdülők tipikusan konvencionális szinten
gondolkodnak. Ekkor az emberek hisznek a társadalmi értékekben és a társadalmi
szabályokban, mert már elsajátították azokat. Valójában at gondolják: "A
lopás törvénybe ütköző cselekedet, tehát semmi esetre sem szabad lopnom."
Végül, a posztkonvencionális szinten, az ember a
szokásokat és a társadalmi szabályokat az egyetemes emberi jogokra, az erkölcsi
elvekre és a kötelességekre vonatkozó felfogásának megfelelően ítéli meg.
Valójában azt gondolja: "Az embernek a törvények keretein belül kell
élnie, de bizonyos egyetemes etikai elvek, mint az emberi jogok vagy az emberi
méltóság tisztelete, hatálytalanítják az írott törvényeket, ha azok
összeütközésbe kerülnek velük." Az erkölcsi gondolkodásnak ezt a szintjét
rendszerint húsz éven felüli felnőtteknél figyelhetjük meg.
Kohlberg és kollégái szerint a legtöbb bűnelkövető
prekonvencionális szinten gondolkodik. Az alacsony szintű erkölcsi fejlődés
vagy a prekonvencionális gondolkodás azonban önmagában nem vezet bűnözéshez.
Más tényezők, például jelentős társadalmi kötődések megléte vagy hiánya,
szintén szerepet játszhatnak. Kohlberg azt állította, hogy az alapvető erkölcsi
elveket és a társadalmi normákat társadalmi interakciókban és szerepjátékok
során sajátítjuk el. A gyermekek lényegében úgy tanulják meg, hogyan legyenek
erkölcsösek, hogy együtt gondolkodnak olyanokkal, akik az erkölcsi fejlődés
magasabb szintjén állnak.
Évi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.