2020. április 30., csütörtök

Robert D. Hare: A köztünk élő pszichopaták - 5. rész


A probléma gyökerei

A pszichopaták szülei vajmi keveset tehetnek azon kívül, hogy tehetetlenül végig kell nézniük, amint gyerekeik, a mindenhatóság és a mindenre jogosultság tudatától kísért önös vágykiélésben elmerülve, a romlás útját járják. Fejvesztve rohannak egyik tanácsadótól és terapeutától a másikig, de úgy tűnik, semmilyen tanács nem válik be. A zavarodottság és fájdalom fokozatosan kiszorítja a szülői szereptől remélt örömöket, a szülők pedig újra és újra azt kérdezik maguktól: hol rontottuk el?

A profilozás kialakulása John Douglas szemszögéből - 2. rész


Az 1950-es évek közepére egész New York-ot megrázták az „őrült robbantó” merényletei, akinek a számlájára 15 esztendő alatt harmincnál is több bombát írtak. A robbantó olyan nevezetes középületeket választott célpontul, mint a Központi és a Pennsylvania pályaudvar vagy a Radio City Music Hall. Az őrület tetőfokán, 1957-ben a rendőrség bevont egy Greenwich Village-i pszichiátert, dr. James A. Brusselt, aki tanulmányozta a robbantások helyszínén készült fényképfelvételeket, és elemezte a robbantó gúnyos leveleit, amelyeket az újságoknak írt. A pszichiáter az általa felismert viselkedésmintából aprólékos következtetéseket vont le, egyebek között azt a tényt, hogy az elkövető paranoiás, gyűlöli az apját, megszállottan imádja az anyját, és egy connecticuti városban él. Az írásos személyiségrajz végén Brussel az alábbi útmutatást adta a rendőrségnek:
A keresett személy testes férfi. Középkorú, külföldi születésű, római katolikus. Nőtlen, a testvérével él. A megtalálásakor valószínűleg kétsoros, végig begombolt öltönyt visel.

2020. április 29., szerda

Halál és növekedés – Mark Spencer igazságügyi botanikus szakértő munkája


Az élet nem áll meg, ha valakit megölnek. Körülötte minden tovább virágzik és burjánzik. Mark Spencer igazságügyi botanikus szakértő a növényekből ki tudja olvasni, hogy mi történt azok környezetében.
Mark Spencer igazságügyi botanikus szakértő

2020. április 28., kedd

A vendéglátó - A sorozatgyilkos Dennis Nilsen - Befejező rész


Nem ez volt az első ilyen levél tőle, és még ma sem tiszta, hogy mi volt vele a célja. Talán abban reménykedett, hogy eltereli magáról a gyanút és megússza az egészet. Talán a gyilkosi karrierjének végét akarta beharangozni, ahogy arról később egy újságírónak írt. A rendőröknek, akik elfogták, az őrizetbevételének a napját úgy jellemezte, mint a napot, amikor végre segítség érkezett. Egy dologban azonban biztos lehet az ember vele kapcsolatban: Nem az volt, akinek mutatta magát. Soha, senkivel szemben.
Amikor Peter Jay nyomozó megtudta, hogy egy író a belügyminisztériumhoz fordult, hogy kapcsolatba lépjen Nilsennel és könyvet írjon a tetteiről, komolyan elkezdett aggódni. Amikor aztán Brian Masters felkereste a kapitányságon a nyomozót, Jay mindent megpróbált, hogy eltántorítsa az írót ettől az ötlettől. „Megpróbáltam meggyőzni arról, hogy egy olyan gonosz világba próbál behatolni, amibe valószínűleg ő is belepusztul.”

2020. április 27., hétfő

A profilozás kialakulása John Douglas szemszögéből - 1. rész


Ahogy a pszichopata személyiséggel kapcsolatban több részben közzéteszem Robert D. Hare "Kímélet nélkül" című könyvéből készített saját jegyzetemet, ugyanezt szeretném tenni John Douglas és Mark Olshaker "Sorozatgyilkosok" című könyvével is, amely művet Douglas az FBI Viselkedéstudományi és Nyomozástámogató Részlegének ajánlott. Ebben a könyvben gyakorlatilag megismerkedhetünk a profilozás megszületésével egy olyan ember elmondásában, aki saját maga is részt vette benne, akit az alapító tagok között tudhatunk. Remélem, mindenki hasznát tudja venni az itt összefoglalt információknak.

A vendéglátó - A sorozatgyilkos Dennis Nilsen 3. rész


Amikor Nilsen szombat délelőtt 11 körül felébred, a vízvezetékszerelő már az eldugult csöveket vizsgálja. Bármi is tömítette el azokat, a profi szerszámok sem tudják onnan elmozdítani. A vízvezetékszerelő azt ajánlja Jim Allcocknak, hogy a Dyno-Rod céget hívják ki, akik ebben specialisták. Ők azonban csak hétfőn tudnak jönni, ezért Allcock egy cetlit hagy Nilsen ajtaján: „Itt volt a vízvezetékszerelő, ne használja a wc-jét.” Amikor Fiona Bridges összefut Nilsennel a lépcsőházban, elmagyarázza neki: „Ha ön használja a wc-t, akkor a ház többé wc-je kiönt. Hétfőn tudatom, hogy mikor használhatja újra a wc-jét.” „Köszönöm”, mondja Nilsen és elgondolkodva megy tovább. Később, a rendőrségen így beszélt erről: „Kezdett derengeni számomra, hogy ennek az én tevékenységemhez lehet valami köze.”

2020. április 24., péntek

A Hannibal Lecter effektus 2.


Egyszer már írtam korábban Hannibal Lecter, a kannibál pszichopata alakjáról. Magam sem tudom, miért fogott meg ennyire a karakter, akkor a Hannibál ébredése című 2006-os mozifilm kapcsán próbáltam részletesebben bemutatni ennek a kiemelkedő intelligenciájú szörnyetegnek a jellemét, ám azóta még inkább bűvkörébe vont a Hannibal című televíziós sorozat kapcsán.

A női viktimizáció kutatásának kezdetei


Annak ellenére, hogy a családi körben elkövetett erőszakos bűncselekmények esetén az áldozat pontosan tudja, hogy ki volt az elkövető, érthetően magas a látencia. Ezért nagy az igény az ilyen jellegű bűncselekmények volumenének és jellemzőinek a feltárása iránt.

2020. április 22., szerda

A vendéglátó - A sorozatgyilkos Dennis Nilsen 2. rész


„Milyen előkészületekre volt szüksége?” – kérdezi Paul Britton a televíziós interjúban. „Milyen előkészületekre?” –kérdez vissza Nilsen értetlenül. „Ha ezeket a fiatalembereket csak úgy becipeli és nekiáll a konyhakövön feldarabolni őket, szörnyű disznóólat csinálna, nem gondolja? Nilsen a türelmetlenség első jeleit mutatja. Régi dühe kezd előbújni. „Miért lenne abból disznóól? - kérdezi. „Nos, azért, előfordulhat, nem?” – kérdezi gyengéden Britton. „Nem, nem, nem.” – mondja Nilsen. „Nézze, ha én most leszúrnám Önt, vagy Ön engem, rengeteg vér folyna. A szív tovább és tovább pumpál, és a vér mindenhová szétfröccsenne. De egy holttest esetében vicces módon nincsen vérfröccsenés vagy ilyesmi. A vér összesűrűsödik a testben és a hús egy részévé válik. Olyan ez, mint egy mészárszéken, ott is kevés a vér vagy egyáltalán nincs is.” – „Tehát, akkor ez nem probléma?” – kérdi Britton. Nilsen tesz egy fejmozdulatot, arckifejezése egy tanáré, aki tudja, hogy ezzel a diákkal türelmesnek kell lennie. „Ismeri ezeket a nagy szemeteszsákokat, melyek olyanok, mint a műanyag lemezek…”- „Igen. Igen.” – „Na, fog egy ilyet, szétvágja, kiteríti és a parketta alatti lyukból felhúzza rá a hullát. Aztán elkezdi darabolni.”

2020. április 21., kedd

A vendéglátó – A sorozatgyilkos Dennis Nilsen 1. rész

Szívesen hív meg vendégeket magához, szereti, ha meglátogatják az emberek. Soha többé nem ereszti őket.

2020. április 18., szombat

Olvasnivaló: Joe Navarro: Veszélyes személyiségek

Joe Navarro fiatal egyenruhásként szolgált 1975-ben, amikor a különösen intelligens és szervezett ragadozó, Ted Bundy – az Egyesült Államok egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa – lecsapott Sue Curtis egyetemi hallgatóra. Sue teste sohasem került elő, s ez az ügy évekig kísértette Navarrot. Saját elmondása alapján ez az eset nagymértékben közrejátszott abban, hogy később FBI ügynök és profilozó lett belőle.

2020. április 17., péntek

A viktimizáció elméletei

Bár az áldozattal a bűnelkövetés és a bűnözés elméletei is foglalkoznak, annak a szerepnek a közvetlenebb megfontolása, amit az áldozatok játszanak a bűnesetekben, ezekben az elméletekben csak másodlagos jelentőségű. Annak következtében, hogy a a kriminológia törzsanyagából „hiányzik az áldozat”, az utóbbi időben kialakultak a viktimizáció elméletei. Ezek az elméletek arra törekszenek, hogy az áldozat szempontjából vagy az áldozatot szem előtt tartva értsék meg a bűnözést.

Robert D. Hare: A köztünk élő pszichopaták - 4. rész


Ki a Főnök?

A legtöbb emberben a két agyfélteke eltérő, specializált funkciókat lát el. A bal félteke az információkat analitikusan és szekvenciálisan dolgozza fel, és kulcsszerepet játszik a nyelv megértésében és használatában. A jobb félteke az információkat egyidejűleg, egészként dolgozza fel. A térbeli viszonyok érzékelésében, a képalkotásban, az érzelmi átélésben és a zene feldolgozásában van fontos szerepe.

2020. április 16., csütörtök

A halottkém szerepe a nyomozásban


Népszerű tévhit, hogy a komolyabb bűntényeket maguk a nyomozók oldják meg, a helyszínelők, valamint egy patológus szakmai segítségével. Ez utóbbi alig dugja ki az orrát a hullaházból. Bár a jelentős bűnügyekkel kapcsolatos nyomozások húzóerejét valóban a fenti csoport adja, akad még egy fontos szereplő, akinek érdemeit csak ritkán ismerik el: a halottkém (angolul coroner).

A gyermekbántalmazás kriminológiai vonatkozásai


A házastárs bántalmazása, zaklatása szoros kapcsolatban áll a gyermekek bántalmazásával, sanyargatásával. A feleségeiket bántalmazó férfiak harmada-háromnegyede gyermekeit is veri, és sokan szexuális visszaéléseket is elkövetnek. Az apák meggondolatlan, feleségüket bántalmazó, zaklató viselkedése gyakran eredményez a gyermekeknél sérüléseket. Valójában a 14 évnél idősebb, valamifajta visszaélésnek kitett fiúk többsége akkor szenved sérülést, amikor megpróbálja megvédeni az anyját.

2020. április 15., szerda

A földrajzi profil


Bizonyára többen hallották már a földrajzi profil kifejezést. Elhangzott a Gyilkos elmék című sorozat több epizódjában is, de akár valóságos bűncselekmények nyomozása során is hallhattuk a nyomozók, bűnüldözők szájából. Mi is tulajdonképpen ez a földrajzi profil, és mire jó?

Robert D.Hare: A köztünk élő pszichopaták - 3. rész


A szabályok megsértése

A pszichopaták jóformán egyáltalán nem rendelkeznek azzal az adottsággal, hogy átéljék azokat az érzelmi reakciókat – a félelmet és a szorongást - , amelyek a lelkiismeret fő mozgatórugói.
A pszichopaták „belső szavainak” nincs érzelmi foganatja.
A pszichopatáknak nem fejlett ki a képessége ahhoz, hogy mentálisan „képet alkossanak” magatartásuk következményeiről.

2020. április 13., hétfő

A Hannibal Lecter - effektus, avagy hogyan válik egy ember szörnyeteggé


Soha nem nyűgözött le még annyira egy fiktív bűnöző személyisége, mint Hannibal Lecteré, bár a fiktív szót óvatosan használom, hiszen a regények szerzője, Thomas Harris, soha nem árulta el, ki ihlette a kannibál pszichopata karakterét, tehát gyanítom, valahol valamikor valóban létezett egy „Hannibal Lecter.”

2020. április 12., vasárnap

Olvasnivaló: Pőcze Flóra - A Moszkva tér gyermekei


Ez a könyvajánló még akkor készült, amikor először olvastam Flóra könyvét, azóta a második, bővített kiadást is beszereztem. Ez azonban mindig aktuális olvasmány marad.

"A hajléktalanná válásnak rengeteg oka lehet (gyermekkori traumák, társadalmi izoláció, drogfüggőség, alkoholizmus, elmebetegség stb.), az okok mögött egyéni életutak állnak. Ha megkérdezel az utcán egy csövest, hogy került oda, valószínűleg nem azt fogja válaszolni, hogy "testvérem, társadalmilag izolálódtam", hanem a múltjáról fog mesélni."

Robert D. Hare: A köztünk élő pszichopaták - 2.rész


A pszichopátia legfontosabb tünetei

Érzelmi/interperszonális                   Társadalmi deviancia
  • Hamisság és felszínesség              - impulzivitás
  • Én-centrikusság és nagyzolás        - magatartáskontroll hiánya
  • a megbánás és a bűntudat hiánya   -izgalom iránti szükséglet
  • megtévesztés és manipuláció         - felelőtlenség
  • sekélyes érzelmek                - felnőttkori antiszociális magatartás, korai magatartási problémák

2020. április 9., csütörtök

Robert D. Hare: A köztünk élő pszichopaták - 1. rész


A következőkben a Robert D. Hare által írt könyvből készített jegyzetemet osztom meg minisorozat formájában, mely nem elsősorban a bűnöző pszichopatákról készült, hanem olyan emberekről, akik a mindennapokban vesznek körül minket, és akik komoly, hosszú távú károkat és sérelmeket okozhatnak nekünk. Ez a könyv segít az ilyen emberek felismerésében és az ellenük való védekezésben is. A jegyzet a könyv lényegi kivonata, azoknak nagy segítség, aki nem akarják átrágni magukat az egész könyvön, de érdeklődnek a téma iránt.  

2020. április 8., szerda

Olvasnivaló: Kubiszyn Viktor - Drognapló


"Narkósnak lenni életforma.
Mindent áthat, minden pillanatot. Megváltozol, mert az anyag átalakít. Minden arról szól, az ÁLLAPOTról, a végtelenített pillanatról és az újraíródó belső moziról, amiben a külső valóság alig játszik.
Ez az életforma huszonnégy órás meló, és nincsenek benne ünnepnapok."

2020. április 7., kedd

Profilozók – Jim Clemente különleges ügynök


Jim Clemente neve két helyről lehet ismerős a számunkra. Ő az a volt profilozó, akik rengeteg tanáccsal látta el a Gyilkos elmék című sorozat stábját, hogy minél hitelesebben adhassák vissza a viselkedéselemzők munkáját, de a sorozat néhány epizódjának forgatókönyvét is ő írta, illetve kisebb szerepet is kapott néhány részben. Ő az a volt FBI ügynök, aki néhány tudós és nyomozó segítségével újra elővette a JonBenét Ramsey gyilkosság aktáját és egy televíziós mini sorozatban mutatta be, mi is történhetett valójában (ezt a blogban is bemutattam szintén minisorozatban). James T. Clemente az FBI egyik olyan volt ügynöke, aki méltán szerzett nevet magának a szakmában, s akit most megpróbálok bemutatni.
FBI SSA Jim Clemente

2020. április 4., szombat

A profilozás alapítói – Robert K. Ressler


Az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája az FBI, az 1970-es években felismerte azt az igényt, hogy a bűncselekmények nyomozása során ne csupán a helyszínen található tárgyi bizonyítékokra támaszkodva kutasson az elkövető, illetve elkövetők után. Elsősorban a kiemelt bűncselekmények, a sorozatelkövetések és a szexuális indíttatású bűntények felderítése közben került előtérbe a bűnöző személyisége. Nem csupán az volt a cél, hogy a meglévő, helyszínen biztosított nyomok segítségével miharabb bilincs kattanjon az elkövető csuklóján, hanem egyre nagyobb hajlandóságot mutattak a nyomozók az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzésére. Ekkor került előtérbe a pszichológia, a viselkedés elemzése, a miért kérdésre történő válaszok, a motiváció keresése. A helyszín nemcsak a látható nyomokkal, hanem az úgynevezett érzések szintjén (harag, gyűlölet, bosszú, szerelemféltés..stb.) is rengeteg utalást adott az elkövető kilétére. Fontossá vált, hogy kialakítsanak egy úgynevezett személyiségprofilt, mely tartalmazta az elkövető külső tulajdonságai mellett, a szociális kapcsolatrendszerét, a múltjával és a gyermekkorával történő foglalkozás megkönnyítette a motiváció illetve a kiváltó cselekmény felderítését, mely megkönnyítette és felgyorsította az ügynökök és a nyomozók munkáját.
Robert Kenneth Ressler (1937-2013)

2020. április 3., péntek

A bűnözés és a bűnözői magatartás - Mentális zavarok és bűnözés


A pszichiáterek nehezen tudnak olyan kritériumokat megadni, amelyek segítenek eldönteni, hogy mely bűnelkövetők kóros elmeállapotúak. Seymour L. Halleck pszichiáter szerint a nehézség a kóros elmeállapot kialakulóban levő fogalmi készletében keresendő. Az orvostudomány a kóros elmeállapotot hagyományosan abszolút állapotnak tekintette: az ember vagy pszichózisban szenved vagy nem. Vajon foglalkoznunk kell ezzel a felfogással? Halleck szerint igen. "Bár ez a gondolkodásmód nem fér össze a mai pszichiátriai ismeretekkel - írja Halleck -, továbbra is számottevő hatással van napjaink pszichiátriai gyakorlatára...A bűnözőre alkalmazva a 'beteg bűnöző' és a 'normális bűnöző' merev dichotómiájához vezet."

Olvasnivaló: Souad Mekhennet – Azt mondták, egyedül jöjjek


Nyugat-Európa napjainkban terrortámadásoktól visszhangzik. 2015 óta egy hirtelen jött hullámban menekültek tízezrei próbálnak bejutni az öreg kontinensre egy jobb élet reményében. A menekültek közé azonban dzsihádista alvó sejtek is vegyültek, akik több súlyos merényletet követtek el többek között Franciaországban, Belgiumban és Németországban. A merényleteket elkövetők Az Iszlám Állam (Islamic State of Iraq and Syria, ISIS), egy szunnita dzsihádista terrorszervezet tagjai.