A profilozás alapítói: John E. Douglas

Az FBI Viselkedéselemző Egységének másik nagy tudással és tapasztalattal rendelkező tagja, John E. Douglas különleges ügynök volt, aki Robert Ressler-el karöltve építette fel azt a tudást és tapasztalatot, amiből a mai profilozók dolgoznak és profitálnak.

A bűnözés és a bűnözői magatartás - Erkölcsi fejlődés

Vegyünk alapul egy olyan erkölcsi dilemmát, amelyben egy különleges rákbetegségben szenvedő nő férje egy olyan gyógyszert próbál megszerezni, amelyet nemrég fedezett fel egy a városban élő gyógyszerész. A gyógyszer előállítása költséges, a gyógyszerész a költségek tízszeresét kéri. A beteg nő férje mindent megpróbál, hogy előteremtse a pénzt, ám sajnos csak az összeg egy része jön össze. A gyógyszerész hajthatatlan, hiszen ő pénzt akar csinálni a gyógyszerből. A férj kétségbeesésében azon töri a fejét, hogy betör a gyógyszerészhez, és ellopja felesége számára az orvosságot.

Ez a klasszikus dilemma bonyolult erkölcsi kérdéseket vet fel. Bár tudjuk, hogy nem helyes lopni, talán mégis úgy hisszük, ez az a helyzet, amelyben a törvényt meg kell szegni. Vagy mindig helytelen a lopás, és nem számítanak a körülmények? Tekintet nélkül arra, hogyan döntünk, az, ahogyan eljutunk a lopás mellett vagy ellen szóló döntésig, sokat elárul erkölcsi fejlődésünkről.

A bűnözés és a bűnözői magatartás - Biológia és kriminalitás

Az elmúlt két évtizedben a biológusok az emberi viselkedés kérdéseit kutatva Cesare Lombroso, Raffaele Garofalo és Charles Goring nyomdokain haladtak. A genetikusok például azt állították, a hajlam, hogy valaki erőszakosan viselkedik bizonyos helyzetekben, örökölhető. Más szóval, jóllehet a bűnözők nem születnek bűnözőnek, az erőszakosságra vagy  a bűnelkövetésre való hajlam már a születéskor bennük lehet.

Német bűnügyi helyszíni fotósok

Általában ők az elsők, akik elkezdik a munkát egy bűncselekmény helyszínén: a rendőrségi bűnügyi helyszíni fotósok.

Munkájuk során nem a szép kompozíciókat keresik, hanem a bűncselekmények szörnyű részleteit próbálják megragadni.

A beszámíthatatlanság és a társadalomba való visszaillesztés problémája John Douglas szerint

Abban látom a problémát, hogy az eszményekkel teli ifjú pszichiáterek, pszichológusok, szociális munkások kijönnek az egyetemről, ahol azt tanították nekik, hogy tényleg van eredménye annak, amit csinálnak, aztán szembekerülnek ezekkel a börtönlakókkal, és szeretnék hinni, hogy megváltoztatták őket. Sokszor nem értik meg, hogy amikor megpróbálják felmérni az elítélteket, olyanokkal kezdenek, akik maguk is mesterei mások felmérésének! Az elítélt egykettőre kiszagolja, jól felkészült-e a doktor vagy sem, és ha az utóbbi, akkor máris enyhébbnek állítja be előtte bűncselekményét és annak az áldozatokra gyakorolt hatását. Olyannak, aki nincs tisztában a részletekkel, vérbeli bűnöző saját jószántából vajmi ritkán árulja el, mi az ábra. Ezért volt az alapos felkészülés annyira meghatározó jelentőségű börtöninterjúknál. A segítő hivatások űzői gyakran nem akarják megismerni a véres részleteket, nehogy előítéleteket tápláljanak pácienseikkel szemben. Én azonban mindig azt mondom a hallgatóknak, ha érteni akarjuk Picassót, tanulmányoznunk kell a műveit. Ha meg akarjuk érteni a bűnöző személyiségét, tanulmányoznunk kell a bűncselekményeit.

A mentálhigiéné szakemberei a személyiségből kiindulva szemlélik a viselkedést, én és az embereim viszont a viselkedésből indulunk ki, és ebből a nézőpontból tekintünk a személyiségre.

Sorozatgyilkos profil: Kiss Béla, a cinkotai asszonyirtó

Magyarország nem bővelkedik sorozatgyilkosokban, amit persze egyáltalán nem bánunk. Az elenyésző számú egy-két esetet mégis érdemes közelebbről megvizsgálni, köztük egy közel 100 éve történt borzalmat, amelyet a magyar bűnügyi krónika talán a legnagyobb sikereként könyvelhetett el, hiszen az egykor hírhedt cinkotai gyilkos, Kiss Béla története még ma is felcsigázza külföldi országok és sajtóorgánumok érdeklődését.

Kiss Béla

Olvasnivaló: Ferdinand von Schirach – Büntetés

A nagysikerű „Bűnös?” és „Ártatlan?” című könyvek után hazánkban is megjelent Ferdinand von Schirach legújabb kötete, melyben 12 bűnügyi esetről olvashatunk, melyeket a sikeres védőügyvéd húszéves praxisából válogatott össze olvasóinak.

Ebben a kötetben sokkal inkább novellaszerűen leírt eseteket mutat be a szerző, ezúttal is olyan emberekről, akik akár a szomszédjaink, ismerőseink, de még a rokonaik is lehetnének. Átlagemberek, akikkel mégis valószínűtlen dolgok történnek, akiknek élete során vagy előre vetíthető, hogy bűncselekmény elkövetésébe keverednek, vagy éppen senki nem gondolná róluk, hogy életük ilyen váratlan, és tragikus fordulatot vesz.

Sorozatgyilkos profil: Arthur Shawcross, a Genesee folyó menti gyilkos

Arthur Shawcross méltán vívta ki magának a helyet az Egyesült Államok hírhedt sorozatgyilkosai között. Brutalitása, tetteinek szörnyűsége beemelte nevét Bundy, Gacy és Dahmer közé. Shawcross 1988 és 1990 között a New York állambeli Rochester városában 11 nőt, főként prostituáltakat gyilkolt meg, ezt megelőzően pedig két gyermek kegyetlen halála is a számlájára írható, ezeket a gyilkosságokat a szintén New York államban található Watertown-ban követte el. Tetteire ilyen-olyan magyarázatokat találtak pszichiáterek, neurológusok, ám az FBI profilozói nem értettek egyet ezekkel az elméletekkel.

Arthur John Shawcross

Aki szörnyekkel küzd - A profilozás születése

Sir Anthony Hopkins a Bárányok hallgatnak című filmben a pszichopata kannibált, Dr. Hannibal Lectert jeleníti meg. A film készítői az FBI Magatartástudományi Osztály profilalkotóinak értékes tanácsait, tapasztalatait is figyelembe vették.

Sir Anthony Hopkins a Bárányok hallgatnak című filmben

Mágnás Elza meggyilkolása

1914. január 9-én egy utazókosárban a Duna partján rátaláltak Turcsányi Emília holttestére. Megölése és személyazonosságának kiderítése a magyar kriminalisztika egyik legtöbbet emlegetett esete lett, a magyar közönség pedig megtekinthette a Szász Attila rendező által készített, az esetet feldolgozó Félvilág - Demimonde - című nagysikerű magyar filmet. De ki is volt ez a Mágnás Elza, s miért kellett meghalnia?

Mágnás Elza, vagyis Turcsányi Emília

Sorozatgyilkos profil: Pipás Pista, a férfiruhába bújt gyilkos nő

"-Van egy bót, lehetne egy kevés pénzt keresni...

- Milyen bót az?

- Egy asszony férjét kellene fölakasztani."

Ezzel a párbeszéddel kezdődött Pipás Pista, más néven Rieger Pálné története, a férfiruhába bújt gyilkos nő bűnlajstroma.

Pipás Pista alias Rieger Pálné

Sorozatgyilkos lélektan VIII.: Charles Manson és a "Manson család"

Charles Manson már a neve alatt elhíresült gyilkosságok előtt is jól ismert bűnöző volt. Sokat ült börtönben kocsi lopásért, hamisításért, hitelkártyacsalásért, lányok futtatásáért. Több személyes kudarc is érte, költőként és gitárosként is próbálkozott, de semmiben sem volt sikeres. Manson valódi pszichopata, magát Krisztus és a Sátán megtestesülésének vélte. Az 1960-as évek végén lett egy hippipünkösdista csoport vezetője, az úgynevezett "Manson családé", melynek tagjai több brutális gyilkosságot követtek el.

Charles Manson

Olvasnivaló: Szvetlana Alekszijevics – Fiúk cinkkoporsóban

1979. december 27-én a szovjet csapatok bevonultak Afganisztánba: a kezdettől kudarcra ítélt küldetésnek azonban csak 10 évvel később, a gorbacsovi enyhüléssel sikerült véget vetni.

A komoly vallási hagyományokkal rendelkező országban a reformokat bevezető, a marxista tanokat valló politikai szervezet tevékenysége ellenállásba ütközött, különösen az iszlám vallási fundamentalizmust hirdető mudzsaheddinek körében, akik fegyveres harcot kezdtek a Nur Mohamed Taraki majd annak 1979. októberi meggyilkolása után Hafizullah Amin által vezetett párt és az új államhatalom ellen. Az afgán kormány már 1979 márciusában kérte a szovjetek beavatkozását, azonban Brezsnyev ekkor még elutasította a kérést. A Politikai Bizottság végül 1979. december 12-én engedélyezte a szovjet katonai egységek afganisztáni szerepvállalását, igaz, nem a teljes testület, annak csupán néhány befolyásos tagja. A szovjet hadsereg korlátozott kontingensében több mint félmillió katona járta meg Afganisztánt. A szovjet fegyveres erők vesztesége 15051 fő volt. Eltűnt vagy fogságba esett 417 ember. A 2000-es év adatai szerint közülük 287 nem került haza. Az utolsó szovjet katona 1989. február 15-én távozott Afganisztánból.

Olvasnivaló: Budai-Sántha Balázs - Felforgatás

Manapság nagyon trendi lett a közfeladatot ellátó szervek és tagjainak a média által történő heccelése, ócsárolása, pocskondiázása. Divatos lett a BKK-s ellenőrök videózása, miközben szabálysértőkkel szemben járnak el, akik nem éppen szép magyar nyelvünket használják kommunikációjuk során, divatos lett szapulni a NAV munkatársait, s bizonyára mindenki emlékszik arra, amikor 2015 februárjában két, munkáját ellátó NAV-ost támadott meg egy magánszemély Budapesten, az egyiküket hidegvérrel megölte, a másikat súlyosan megsebesítette. Egyesek részéről a reakció gyomorforgató volt. Mert hát aki NAV-os, az jó ember nem lehet, néhány állampolgár szerint a halált is megérdemli. Aztán ott vannak a rendőrök, mentősök, tűzoltók, akik arra esküdtek fel, hogy szolgálnak, védenek, mentenek. Naponta az életüket teszik kockára azért, hogy bajba jutott polgártársaikon segítsenek, és amit cserébe kapnak, az a mocsok, a szánalom, a megvetés. Fotelkommentelők és "szakértők" ezrei támadják ezeket a kiváló embereket. Én csak annyit javasolnék nekik, töltsenek el egy-egy napot ebben a munkakörben, mindjárt más lesz a baba fekvése.

Sorozatgyilkos lélektan VII.: Ed Gein a Plainfield-i mészáros

Ed Gein kétségkívül az Egyesült Államok egyik legelvetemültebb sorozatgyilkosa volt. Olyan filmek karakterei formázzák, mint a Robert Bloch regényéből készült 1960-as "Psycho" Norman Bates-e, az 1974-ben készült "A texasi láncfűrészes gyilkos" Bőrpofája, vagy a Bárányok hallgatnak című nagysikerű mozifilm Buffalo Bill-je.

John Douglas profilja Edmund Kemperről 2. rész

Bár John Conway a börtönigazgatóságnál előkészítette a látogatásunkat, úgy gondoltam, az a legjobb, ha az elítéltekkel minden bejelentés nélkül, rögtön odaérkezésünk után ülünk le beszélgetni. Ezt annak ellenére is helyesnek tartottuk, hogy amikor útra keltünk, még nem tudhattuk biztosan, számíthatunk-e együttműködésre. A fegyházban semmi sem marad titokban, és ha elterjed a hír, hogy az egyik zárkalakó kapcsolatban áll vagy beszélt az FBI-jal, legalábbis besúgónak tarthatják. Ha viszont váratlanul bukkanunk fel, az mindenki számára nyilvánvalóvá teszi, hogy valami ügyben nyomozunk, nem egyezkedtünk előzetesen senkivel. Mindenesetre kissé meglepett, hogy Ed Kemper készségesen vállalta a beszélgetést. Szemlátomást jó ideje nem faggatták a bűneiről, és kíváncsi volt, mit akarunk. A formaságok elintézése után Bob Ressler és John Conway társaságában egy helyiségbe kísértek - benne asztal és székek -, ott vártuk Ed Kemper érkezését.