Olvasnivaló: Ferdinand von Schirach – Büntetés

A nagysikerű „Bűnös?” és „Ártatlan?” című könyvek után hazánkban is megjelent Ferdinand von Schirach legújabb kötete, melyben 12 bűnügyi esetről olvashatunk, melyeket a sikeres védőügyvéd húszéves praxisából válogatott össze olvasóinak.

Ebben a kötetben sokkal inkább novellaszerűen leírt eseteket mutat be a szerző, ezúttal is olyan emberekről, akik akár a szomszédjaink, ismerőseink, de még a rokonaik is lehetnének. Átlagemberek, akikkel mégis valószínűtlen dolgok történnek, akiknek élete során vagy előre vetíthető, hogy bűncselekmény elkövetésébe keverednek, vagy éppen senki nem gondolná róluk, hogy életük ilyen váratlan, és tragikus fordulatot vesz.

Nők, akik megölték a férjüket, férfiak, akik kábítószer kereskedelembe bonyolódnak, egy boldogabb élet reményében segítenek megölni a szomszédasszony férjét, vagy éppen a stresszt nehezen tűrve, végül összeomolva bántalmaznak másokat. Meggondolatlan fiatalok, a múltját és származását felejteni próbáló ügyvédnő, akinek végül visszatetsző lesz az ügy, amit elvállalt.

Rövidke, mégis nagyon bőr alá hatoló történetek ezek. Leginkább azért, mert miközben olvassuk, tudjuk, hogy egyik sem fikció, nem kitalált karakterek kitalált történetei, hanem az élet írta azokat.

„Besokalltam. Az emberek többsége nem ismeri az erőszakos halált, nem tudják, milyen látvány, milyen a szaga és milyen űrt hagy maga után. Azokra az emberekre gondoltam, akiket védtem, a magányosságukra, az idegenszerűségükre és az önmaguktól való elborzadásukra. Mindegy, hogy patikusok, asztalosok vagy írók vagyunk. A szabályok némileg mások, de az idegenszerűség marad, ahogyan a magányosság és minden más is.”

A 12 bűnügyi esetben leginkább a narratíva fogja meg az olvasót, mert olyan érzése van, mintha egy film, vagy sorozat narrátorának leírt szövegét olvasná, közben, ahogy halad sorról-sorra, megelevenedik ez a szöveg, szinte szemünk előtt zajlik a történet, és az ember feszülten várja a végkifejletet. Ami az előző két könyv alapján mindig fájdalmas, szomorú, tragikus. A történetek címeiből azonban sohasem tudjuk elsőre, micsoda borzalom lapul mögötte, mert ezek a címek egy egyszerű regény fejezeteinek címei is lehetnének.

Viselkedéselemzés szempontjából, az első két kötethez hasonlóan is kiválóan leírt, bemutatott jellemeket, életutakat látunk. A történet minden oldalát, aspektusát bemutatja az író, sokszor igazi váratlan csattanóval a végén. Olyanok ezek a történetek, mint amikor egy bírósági tárgyaláson ülve összeáll a mozaik egy egésszé, kiderül az indíték, felsejlik a tragédia a tett mögött, mi pedig mély sóhajjal lapozunk tovább, hogy micsoda szörnyű ez a világ, és de jó, hogy nem velünk történt mindez. Kis dolgokból óriási, visszafordíthatatlan bűnök, sok-sok év elfojtott keserűsége, kis emberek szörnyű titkai.

Ferdinand von Schirach, amellett, hogy bizonyára kitűnő védőügyvéd, pályát is tévesztett, hiszen a Büntetés éppolyan lebilincselő, mint korábbi írásai, elég, ha annyit mondok, nem tudtam letenni, míg a végére nem értem.

A könyvért köszönet Szpisják Blankának.

Évi