Azonosítási módszer a profilalkotásban (VICAP) – 3. rész

A VICAP

A quanticói FBI-ügynökök messzemenően megbíztak a bűntett helyszínén készített fényképekben és a helyszínelők beszámolóiban, és minden apró részletét felhasználták a bűntény elkövetésének leírása során. Így egy új VICAP is szükségessé vált, kifejezetten az FBI számára.

Magyar sorozatgyilkos – Kovács Péter, a martfűi rém - befejező rész

Kovács Péter 1957. július 22-én a tiszaföldvári Táncsics moziban az este hétkor kezdődő Visszaélés című, argentin filmet nézte, melyben egy férfi erőszakoskodott egy nővel. Ez olyan hatással volt Kovácsra, hogy a film vetítése közben elhagyta a mozit, a kerékpárjával pedig elindult, hogy gyakorlatilag leutánozza mindazt, amit a fenti jelenetben látott.

Hajduk Károly színművész Kovács Péter szerepében

Magyar sorozatgyilkos – Kovács Péter, a martfűi rém - 2. rész

Ahhoz, hogy a bűncselekmények közti összefüggést végre meglássák, az kellett, hogy a fővárosból, a helyi ügyészségi nyomozóiroda új vezetőjeként Szolnokra helyezett dr. Szabó Zoltán nyomozóügyész és kollégája, Dr. Barna Bálint nyomozóügyész belemélyedjenek az ügybe. Utóbbi férfit a filmben Bárnai Péter színész formálta meg. A nyomozó ügyészek verziója szerint Sipos Ilona és Méhész Éva mindketten tiszaföldváriak voltak, közel azonos helyen kerülhettek a folyóba, mindkettejüket meztelenül fogták ki, s egyiküknél sem találtak indítékot az öngyilkosságra, miközben a megfojtásokat orvosszakértői jelentések igazolják.

Azt is megállapították, hogy a nők „könnyen ismerkedtek férfiakkal”, illetve dr. Szabó Zoltánnak az is azonosságnak tűnt, hogy az ismeretlen tettes este 8 és éjfél között, a Tisza és a vasút közelében, magányos nők ellen követte el a bűncselekményeket.  

Dr. Barna Bálint nyugalmazott nyomozóügyész

Magyar sorozatgyilkos – Kovács Péter, a martfűi rém - 1. rész

1967. júniusában az öcsödi hídról a vízbe hajították a meggyilkolt Szekeres Károlyné holttestét. Megcsonkított holttestét hét kilométerrel távolabb, a Kőrös partján találták meg. Ő volt az utolsó áldozata annak a férfinek, aki a magyar kriminalisztika történetébe a martfűi rém néven vonult be.

Kevés magyar sorozatgyilkos volt. Kovács Péter, a martfűi rém viszont meglehetősen kegyetlen módon végzett ki a hatból négy nőt, akik áldozatául estek. Ráadásul az akkori magyar belpolitikai helyzet miatt, s mivel a kommunista eszme szerint sorozatgyilkos vagy bűnözés sem létezett, nagyon hamar ártatlan férfi került börtönbe, aki több, mint tíz évet húzott le az akkori, kegyetlen körülmények között.

Kovács Péter, a martfűi rém

A profilozás kialakulása John Douglas szemszögéből - 7. rész

A személyiségrajz olyan, mint az írás. Megadhatjuk a számítógépnek az összes nyelvtani, mondatszerkesztési és stilisztikai szabályt, mégsem fog könyvet írni. Egy-egy esetnél megpróbálok begyűjteni minden bizonyítékot, amivel dolgoznom kell – a rendőri jelentéseket, a helyszínről készült fényképeket és leírásokat, az áldozatok beszámolóit vagy a boncolási jegyzőkönyveket -, azután lelkileg, érzelmileg azonosulok az elkövetővel. Megpróbálok úgy gondolkodni, ahogy ő.

Azonosítási módszer a profilalkotásban (VICAP) – 2. rész

Beindul a VICAP

1993 júliusában Pierce Brook és Roger Depue megjelent Washington D.C.-ben a VICAP indítványról döntést hozó szenátusnál. Az FBI igazgatói posztját betöltő William H. Webster, az albizottság elnökének címzett levelében Arlen Specter szenátor így ír:

„Egy ilyen rendszer összegyűjtené és elemezné az információkat a véletlen és értelmetlen gyilkosságokról, gyilkossági kísérletekről és gyerekrablásokról…Az információkat az állami és helyi rendőrség rendszerezné az egyes meghatározott bűntettek bizonyítékai alapján. Ezeket az adatokat egy központi helyen elemeznék és összehasonlítanák hasonló esetekkel. Amint valószínűvé válik valamilyen kapcsolódási pont, két vagy több további képviseletet is bevonnak a nyomozásba.”

Arlen Specter szenátor

A profilozás kialakulása John Douglas szemszögéből - 6. rész

Mire Resslerrel 10-12 börtöninterjút lebonyolítottunk, bármely épeszű megfigyelő rájöhetett, hogy törekszünk valamire. Először tudtunk kapcsolatot teremteni az elkövető agyában lejátszódó folyamatok és a tetthelyen hátrahagyott bizonyítékok között.

1979-ben körülbelül 50 igénylés futott be személyiségrajzokra, amelyeket az oktatók megpróbáltak tanítási kötelezettségeik mellett elkészíteni. A következő évben az esetek száma megduplázódott, a rákövetkezőben ismét. Addigra jelentős mértékben mentesültem a tanítástól, a s részlegben egyedüliként teljesen operatív munkának szentelhettem magamat. Amennyire időm engedte, továbbra is tartottam előadásokat a Nemzeti Akadémián, és részt vettem az ügynökképzésben is, de a többiekkel ellentétben számomra ez mellékessé vált. Én foglalkoztam gyakorlatilag az összes emberölési üggyel, amely a részleghez került, és mindazzal a nemi erőszakos esettel, amely nem fért bele Roy Hazelwood idejébe.