„Olyan, hogy nulla rizikó, olyan nem létezik „- Andreas Mokros törvényszéki pszichológus - 2. rész

Milyen eljárásokat használnak a szexuális bűnelkövetőknél?

Többek között a „Sex Offender Risk Appraisal Guide-ot”, röviden SORAG, és a „Static 99”-et. A SORAG a VRAG egy párhuzamos verziója, csak itt a szexuális bűnelkövetőkkel kapcsolatos előrejelzést szolgálja. A következőt nézik például: Vannak-e utalások a szexuális viselkedés zavaraira? A tesztalanynak van-e pedofíliára utaló diagnózisa? A „Static-99” teszteljárás során tíz jellemzőt pontokkal értékelnek, például, hogy büntetett előéletű-e, elkövetett-e korábban szexuális bűncselekményt, számára idegen áldozatokat keresett-e. Az összérték számától függően a tesztalanyt négy kategória egyikébe sorolják be. De még egyszer hangsúlyozni kell: ezek az eszközök jók és értékesek – ennek ellenére nem helyettesítik az egyéni értékelést. Ezek csak az alapot szolgáltatják.

Mennyi ideig tartanak az egyéni értékeléshez szükséges személyes beszélgetések?

Négy óráig is tarthatnak, de előfordul, hogy nyolc óra vagy több is lesz belőle. Ezek a beszélgetések általában a büntetés végrehajtási intézetben vagy az igazságügyi pszichiátriai klinikán zajlanak.

Megtagadhatja a tesztalany, hogy találkozzon önnel?

Igen, megteheti, de ez ritkán fordul elő. Ilyen esetben a szakvélemény az iratokból kitűnő tényállás alapján is megengedett. Ezzel az a probléma, hogy bizonyos tisztázatlan tényállást nem lehet magával a tesztalannyal egyeztetni. Azt sem lehet megállapítani, milyen megalapozottan tudja a változásokat leírni. Nem mindegy, hogy annyit mond csak: „jó hogy megcsináltam ezt a terápiát”, vagy részletesen elmeséli, miért volt fontos és milyen változásokat vett észre magán.

Előfordul, hogy az elkövető azt mondja: Inkább ne engedjenek ki, nem tudom garantálni, hogy nem ölök ismét?

Emberöléssel kapcsolatban ilyet még soha nem hallottam. Egyébként lehetséges, jóllehet ritkán.

Andreas Mokros

Létezik olyan megfogalmazás, ami soha nem fog szerepelni egyetlen szakvéleményében sem?

„Nulla rizikó”. Nem lehet semmit 100 százalékra kizárni, azt mindenesetre lehet mondani, hogy nagyon kicsi a rizikó. Írhatom azt, hogy: Maier úr ahhoz az elkövető csoporthoz tartozik, akinél statisztikailag 9 éven belül 10 százalék az esély, hogy visszaeső lesz. Az is lehet azonban, hogy pont Maier úr lesz a kivétel. Ha egy fél éven belül hirtelen összeveszik a barátnőjével, elveszíti az új állását, és ismét a régi drogfüggő barátaival lóg, akkor teljesen más a kimenetele a dolgoknak, mintha továbbra is jó viszonya lenne a barátnőjével messze a drogos közegtől. Néha egészen kicsi dolgokon múlik, hogy valaki veszélytelen személyből veszélyessé válik.

Egyáltalán milyen időtartamra adnak meg prognózisokat?

Megkülönböztetünk rövid, közepes-, és hosszútávú prognózisokat. A rövidtávú napokat, heteket, a közepes hónapokat, a hosszútávú 3-5 évet jelent. Minél nagyobb ez az időtartomány, minél kevésbé ismertek az uralkodó keretfeltételek, annál nagyobb a bizonytalanság.

Tehát sok olyan életkörülmény van, ami a jó prognózis ellenére eljuttathatja az embert a megbillenéshez?

Pontosan. Ezért nagyon fontos, hogy a szakvéleményben különböző szcenáriókat feljegyezzünk. Ha ez és ez van, kisebb a rizikó. De ha valaki például nem szedi tovább a gyógyszereit, vagy újra a bűnöző barátaival találkozik, nagyobb a kockázat, hogy újra bűncselekményt követ el. Javaslatokat is írunk a prognózis szakvéleményekben, milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a visszaesés megakadályozható legyen.

A Rupperswill-i bestia négy embert ölt meg. A legfiatalabb áldozata 13 éves volt. A fociedző házában a svájci rendőrség egy régi katonai pisztolyt, gyorskötözőket, kötelet és ragasztószalagot talált.

Ha minden tesztet elvégeztek, minden aktát tanulmányoztak, minden beszélgetés megtörtént: Mit kap a bíróság öntől a végén? Százalékos adatot arról, mekkora a visszaesés esélye?

Azt is, jóllehet néhány jogász ezt egyáltalán nem akarja. Sokkal inkább döntő szerepe van annak, hogy egy ilyen százalékos adatot más, hasonló elkövetők jellemző értékeivel összehasonlítsunk: az érintettnek alacsonyabb, magasabb, vagy kb. hasonló visszaesési rizikója van-e? A szakvélemény mindenekelőtt az akták anyagának összefoglalását, az aktuális pszichopatológiai leletet, az utolsó véleményezés óta történt változásokat, illetve, hogy a kezelésből mit kell figyelembe venni.  Majd a beszélgetés eredményei. Ezen az alapon keletkezik a teljes megítélés, természetesen a teszteljárás pontjainak a figyelembevételével. Végső soron a jogászoknak az a lényeg: lehet-e felelősséget vállalni a lazításért vagy a szabadon bocsátásért?

Mennyire terjedelmesek ezek a szakvélemények?

Gyakran 60-70 oldalasak, néha 100. Azzal ugyanis nincs elintézve a dolog, hogy egyszerűen kijelentjük, egy bűncselekmény kapcsán magas, alacsony, közepes rizikó áll-e fent, hanem ezt részletezni kell. Például jelentős bűncselekmény várható-e?

Tehát elképzelhető, hogy egy szexuális bűnelkövetőnél már nem áll fent nagy rizikó a további szexuális bűncselekmények elkövetése terén, de előfordulhat, hogy más módon bűnözővé válik?

Ez minden további nélkül szerepelhet a szakvéleményben. A szexuális bűnelkövetők nincsenek csak a szexuális bűncselekményekre kiélezve, gyakran más bűntények miatt is letartóztatják őket, pl. lopásért.

Mely személyek esetében áll fenn magasfokú problémás rizikóprofil?

Ehhez készítettünk egy kiértékelést, az eredményt pedig később egy svájci tanulmány támasztotta alá. A szadizmus, mint olyan egyáltalán nem olyan erősen utal a visszaesés lehetőségére, inkább antiszociális irányra: a többi ember csak tárgy, akiket az elkövető a céljai érdekében manipulálni tud. Ide tartozik a jutalom azonnali akarása, ha kell valami, az azonnal kell. Impulzivitás. Ezeknek a személyiségjegyeknek a keveréke nagyon erősen kötődik az újabb bűnelkövetéshez.

Van számadat a bűnelkövetők visszaesésére vonatkozóan a szabadon engedésük után?

Van országos felmérés három hullámban. Itt azt vették figyelembe, a fogvatartottak és páciensek közül 3, 6 és 9 éve elteltével hányan válnak visszaesővé. Az emberölést elkövetők közül 9 év elteltével 0,4 százalék lett idevonatkozóan visszaeső, ami azt jelenti, hogy további emberölést követtek el. Általában véve ezek közül az elkövetők közül 34 százalék lett visszaeső.

Mi van azokkal, akik gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazás miatt ülnek?

Közülük három év alatt két százalék, kilenc év alatt öt százalék lett idevágóan visszaeső.

Gustl Mollah (felső kép) jogtörténetet írt. A pszichiátrián eltöltött 7 év után szabadult. Heinrich Pommerenke (felső kép) majdnem 50 évet töltött börtönben 

Sok elkövető azért bántalmaz gyermekeket, mert velük könnyebb elbánni, mint a felnőttekkel. Csak egy részük igazi pedofil, aki kizárólag gyermekekre fixálódik. Ennél a csoportnál milyen gyakori a visszaesés?

Ausztriában egy tanulmány kapcsán speciálisan pedofil gyermekbántalmazókat figyeltek tovább a szabadon bocsátásuk után. Átlagosan 6,3 év alatt 8,5 százalékuk vált szexuális bűnelkövetővé visszaesően.

Nincs garancia, hogy valaki soha többé nem válik bűnelkövetővé. De a lakosság nyilvánvalóan pont ezt várja el. Hogy birkóznak meg ezzel a nyomással?

Az egyetlen dolog, amit szakértőként tehetünk, hogy a prognózis megadásával a szabványokhoz és a kritériumokhoz tartjuk magunkat, óvatosan járunk el és nem szabadon gyógyítunk. Egy repülőgéptechnikus sem garantálhatja, hogy a repülőgép nem zuhan le, csak minden ellenőrzőlistát átnéz, és arra a megállapításra jut, hogy a zuhanás extrém valószínűtlen.

Volt már olyan, akit ön szakvéleményezett, és újra bűnelkövetővé vált?

Amennyire tudom, eddig nem történt semmilyen súlyos eset.

Az egyik oldalon a társadalom biztonságérzete áll, a másik oldalon pedig az egyes személyek jogai. Merre mozdul el pillanatnyilag az inga?

Az inga egy korlátozó álláspontból – gondoljunk csak Gerhard Schröder jelmondatára „Elzárni, méghozzá örökre” – egy inkább megengedő álláspontba mozdult el. A fordulópontot Gustl Mollah ügye hozta meg, ami példaként szolgál a társadalom előtt: Elképzelhető, hogy vannak emberek, akik jogtalanul, vagy túl hosszú ideig voltak elzárva. A nevelési intézkedések módosítása, a viszonylagossági alapelvek erősítése – ezek mind jelentős utalások erre.

Vannak olyan elkövetőke ennek ellenére, akiket soha nem szabadna szabadon engedni?

Vannak, főleg azok között, akik több súlyos szexuális bűncselekményt, közte emberölést követtek el.

Ki volt az Németországban, akiről sokszor készült szakvélemény, mégsem engedték szabadon?

A „Rajna-Ruhr-vidéki hasfelmetsző” Frank G, ő egyike a többszörös szexuális bűnelkövetőknek.

Ki volt, aki ténylegesen élete végéig maradt elzárva – akiről soha nem született pozitív prognózis?

A többszörös gyilkos, Heinrich Pommerenke jut eszembe, aki az ötvenes években a Fekete erdő területén tartotta rettegésben az embereket. 1959-től 2008-ban bekövetkezett haláláig volt börtönben, tehát majdnem öt évtizedet. Nála az életfogytiglan valóban életfogytiglant jelentetett.

Évi