A profilozás alapítói: John E. Douglas

Az FBI Viselkedéselemző Egységének másik nagy tudással és tapasztalattal rendelkező tagja, John E. Douglas különleges ügynök volt, aki Robert Ressler-el karöltve építette fel azt a tudást és tapasztalatot, amiből a mai profilozók dolgoznak és profitálnak.

A bűnözés és a bűnözői magatartás - Erkölcsi fejlődés

Vegyünk alapul egy olyan erkölcsi dilemmát, amelyben egy különleges rákbetegségben szenvedő nő férje egy olyan gyógyszert próbál megszerezni, amelyet nemrég fedezett fel egy a városban élő gyógyszerész. A gyógyszer előállítása költséges, a gyógyszerész a költségek tízszeresét kéri. A beteg nő férje mindent megpróbál, hogy előteremtse a pénzt, ám sajnos csak az összeg egy része jön össze. A gyógyszerész hajthatatlan, hiszen ő pénzt akar csinálni a gyógyszerből. A férj kétségbeesésében azon töri a fejét, hogy betör a gyógyszerészhez, és ellopja felesége számára az orvosságot.

Ez a klasszikus dilemma bonyolult erkölcsi kérdéseket vet fel. Bár tudjuk, hogy nem helyes lopni, talán mégis úgy hisszük, ez az a helyzet, amelyben a törvényt meg kell szegni. Vagy mindig helytelen a lopás, és nem számítanak a körülmények? Tekintet nélkül arra, hogyan döntünk, az, ahogyan eljutunk a lopás mellett vagy ellen szóló döntésig, sokat elárul erkölcsi fejlődésünkről.

A bűnözés és a bűnözői magatartás - Biológia és kriminalitás

Az elmúlt két évtizedben a biológusok az emberi viselkedés kérdéseit kutatva Cesare Lombroso, Raffaele Garofalo és Charles Goring nyomdokain haladtak. A genetikusok például azt állították, a hajlam, hogy valaki erőszakosan viselkedik bizonyos helyzetekben, örökölhető. Más szóval, jóllehet a bűnözők nem születnek bűnözőnek, az erőszakosságra vagy  a bűnelkövetésre való hajlam már a születéskor bennük lehet.

Német bűnügyi helyszíni fotósok

Általában ők az elsők, akik elkezdik a munkát egy bűncselekmény helyszínén: a rendőrségi bűnügyi helyszíni fotósok.

Munkájuk során nem a szép kompozíciókat keresik, hanem a bűncselekmények szörnyű részleteit próbálják megragadni.

A beszámíthatatlanság és a társadalomba való visszaillesztés problémája John Douglas szerint

Abban látom a problémát, hogy az eszményekkel teli ifjú pszichiáterek, pszichológusok, szociális munkások kijönnek az egyetemről, ahol azt tanították nekik, hogy tényleg van eredménye annak, amit csinálnak, aztán szembekerülnek ezekkel a börtönlakókkal, és szeretnék hinni, hogy megváltoztatták őket. Sokszor nem értik meg, hogy amikor megpróbálják felmérni az elítélteket, olyanokkal kezdenek, akik maguk is mesterei mások felmérésének! Az elítélt egykettőre kiszagolja, jól felkészült-e a doktor vagy sem, és ha az utóbbi, akkor máris enyhébbnek állítja be előtte bűncselekményét és annak az áldozatokra gyakorolt hatását. Olyannak, aki nincs tisztában a részletekkel, vérbeli bűnöző saját jószántából vajmi ritkán árulja el, mi az ábra. Ezért volt az alapos felkészülés annyira meghatározó jelentőségű börtöninterjúknál. A segítő hivatások űzői gyakran nem akarják megismerni a véres részleteket, nehogy előítéleteket tápláljanak pácienseikkel szemben. Én azonban mindig azt mondom a hallgatóknak, ha érteni akarjuk Picassót, tanulmányoznunk kell a műveit. Ha meg akarjuk érteni a bűnöző személyiségét, tanulmányoznunk kell a bűncselekményeit.

A mentálhigiéné szakemberei a személyiségből kiindulva szemlélik a viselkedést, én és az embereim viszont a viselkedésből indulunk ki, és ebből a nézőpontból tekintünk a személyiségre.

Sorozatgyilkos profil: Kiss Béla, a cinkotai asszonyirtó

Magyarország nem bővelkedik sorozatgyilkosokban, amit persze egyáltalán nem bánunk. Az elenyésző számú egy-két esetet mégis érdemes közelebbről megvizsgálni, köztük egy közel 100 éve történt borzalmat, amelyet a magyar bűnügyi krónika talán a legnagyobb sikereként könyvelhetett el, hiszen az egykor hírhedt cinkotai gyilkos, Kiss Béla története még ma is felcsigázza külföldi országok és sajtóorgánumok érdeklődését.

Kiss Béla

Olvasnivaló: Ferdinand von Schirach – Büntetés

A nagysikerű „Bűnös?” és „Ártatlan?” című könyvek után hazánkban is megjelent Ferdinand von Schirach legújabb kötete, melyben 12 bűnügyi esetről olvashatunk, melyeket a sikeres védőügyvéd húszéves praxisából válogatott össze olvasóinak.

Ebben a kötetben sokkal inkább novellaszerűen leírt eseteket mutat be a szerző, ezúttal is olyan emberekről, akik akár a szomszédjaink, ismerőseink, de még a rokonaik is lehetnének. Átlagemberek, akikkel mégis valószínűtlen dolgok történnek, akiknek élete során vagy előre vetíthető, hogy bűncselekmény elkövetésébe keverednek, vagy éppen senki nem gondolná róluk, hogy életük ilyen váratlan, és tragikus fordulatot vesz.