Szexuális indíttatású, csonkításos emberölés – Esettanulmány

A következő esettanulmányt a Ressler, Burgess, Douglas: Szexuális emberölés – Minták és indítékok című angol nyelvű könyvéből fordítottam. 

Fiatal nő meztelen testére bukkantak délután háromkor egy apartman épület tetején, ahol a nő élt. Az arcát csúnyán összeverték és a táskája szíjával fojtották meg. A mellbimbóit levágták a halála után és a mellkasára helyezték. A combja belső felén tintával firkált „Nem tudtok megállítani” felirat volt. A „Fuck you” szavakat a hasára firkálták. Egy medál, mely a zsidó Chai (élet) szimbólumot formálta, és amelyet a jószerencse miatt viselt a nyakában, hiányzott, azt feltételezték, hogy a gyilkos vitte magával. A bugyiját az arcára húzták; a harisnyáját levették és nagyon lazán a csuklója és a bokája köré tekerték egy rács közelében. A gyilkos a nő fülbevalóit szimmetrikusan helyezte el az áldozat feje mellett kétoldalt. Egy esernyőt és egy golyós tollat nyomtak bele a hüvelyébe és egy fésűt helyeztek el a fanszőrzetében. A nő állkapcsát és orrát eltörték és az őrlőfogai kilazultak. Többszörös arccsonttörést szenvedett tompa trauma által. A halál oka fojtogatás okozta fulladás volt. Postmortem harapásnyomok voltak a combokon, valamint test szerte zúzódások, véraláfutások, zúzott sebek. A gyilkos a tetőre ürített és az áldozat ruháival takarta be azt.

Az ügy következőkben történő értekezése a bűnözői profil megalkotásának hat szintje összefüggésében mutatja be, hogyan működik egy ilyen folyamat. 

Profilozási beérkező adatok 

A bűnügyi helyszín bizonyítékai szempontjából, minden, amit az elkövető a bűncselekmény helyszínén használt, az áldozat tulajdonában volt.  Még a fésű is és a toll, amivel a testre írt, a nő táskájából származott. Az elkövető nyilvánvalóan nem tervezte ezt a bűncselekményt, nem volt fegyvere, sem ragasztószalag az áldozat szájának leragasztásához. Valószínűleg azt sem tervezte, hogy megtámadja a nőt ezen a helyen ezen a reggelen. A bűncselekmény helyszíne spontán eseményre utalt; más szavakkal, a gyilkos nem követte vagy várt az áldozatra. A bűncselekmény helyszíne eltér a halál helyszínétől. A támadás a lépcsőházban kezdődött; majd az áldozatot egy csendesebb területre vitte.

Az áldozat vizsgálata kiderítette, hogy a 26 éves, 45 kg, 145 cm magas fehér nő reggel hat óra harminc körült kelt fel. Felöltözött, reggelire egy kávét és narancslevet fogyasztott, és elhagyta a lakását, hogy munkába induljon a közeli óvodába, ahol tanárként dolgozott fogyatékos gyermekekkel. A szüleivel élt. Amikor munkába indult vagy lifttel ment vagy a lépcsőt használta, attól függően milyen kedve volt. Az áldozat fiatal nő volt enyhe gerincferdüléssel.

A törvényszéki információ a halottkém vizsgálati jegyzőkönyve alapján fontos volt abból a szempontból, hogy meghatározza a sebek kiterjedését, valamint, hogy az áldozatot hogyan támadták meg és szexuális bántalmazásnak volt-e nyoma vagy sem. Úgy tűnt, hogy az elkövető közvetlenül az áldozat felett állt és önkielégítést végzett. Látható harapásnyomok voltak az áldozat combjain és a térd területén. Levágta egy késsel a mellbimbóit miután a nő meghalt, és írt a testére. A halál oka fojtogatás volt, először kézzel, majd a táskája szíjával. A tény, hogy a gyilkos alkalmi fegyvert használt, arra utalt, hogy nem készült elkövetni a bűncselekményt. Valószínűleg az öklét használta az áldozat eszméletvesztéséhez, ami lehetett az oka annak, hogy senki nem hallott sikolyt. Nem voltak mély szúrt sebek, és a kés, amivel a nő mellét megcsonkította, nem volt nagy, valószínűleg egy zsebkés, melyet az elkövető általában magával hordott. A gyilkos az áldozat övét használta  a jobb kar és láb megkötözéséhez, de láthatóan eloldozta annak érdekében, hogy pozícióba állítsa a testet mielőtt távozott.

Az elsődleges rendőri jelentés feltárta, hogy az apartman épület egy másik lakója, egy fehér fiú, 15 éves, felfedezte az áldozat tárcáját a lépcsőházban, a harmadik és negyedik emelet között, körülbelül reggel nyolc óra húsz perckor. Megőrizte a tárcát, míg haza nem ment az iskolából ebédidőben. Ekkor odaadta a tárcát az apjának, egy negyvenéves fehér férfinek. Az apa elment az áldozat lakásához két óra ötven perckor és odaadta a tárcát az áldozat anyjának.

Amikor az anyja felhívta az óvodát, hogy értesítse a lányát a tárcáról, megtudta, hogy a lánya nem jelent meg a munkahelyén aznap reggel. Az anya, az áldozat nővére és a szomszéd elkezdték keresni az épületben és megtalálták a testét. A szomszéd hívta a rendőrséget, ők azonban nem találtak szemtanút, aki látta volna a nőt, miután az elhagyta a lakást.

Döntési folyamat

A bűncselekmény stílusa emberölés, a gyilkos azon elsődleges szándékával, hogy szexuálisan motivált bűncselekménynek tüntesse fel. A tervezés egy bizonyos fokát jelezte a bűncselekmény szervezése és kifinomultsága. A gyilkolás ötlete valószínűleg már hosszabb ideje lefoglalta a gyilkost. A szexuális fantáziák talán szadista pornográfiát ábrázoló kínzás és erőszakos szexuális cselekedetek használatával és gyűjtésével kezdődhetett.

Az áldozati kockázat értékelése feltárta, hogy az áldozat tudatában volt a fizikai hátrányának és méretének, valamint hogy jelentéktelen külsejű volt, aki nem randizott. Visszavonultan élt, nem az a típusú áldozat volt, aki küzdött volna a támadóval, sikított vagy kiabált volna. Könnyen uralható és kontrollálható volt, különösen kistermetű alkatára tekintettel.

John E. Douglas

A hivatásáról és életmódjáról beszerzett információk alapján alacsony kockázatú áldozatunk van, aki olyan területen élt, mely az erőszakos bűncselekmények szempontjából alacsony kockázatú. Az apartman épület egy 23 épületből álló közösségi lakásügyi projekt része volt, melyben a lakók faji keveréke 50 százalék feketebőrű, 40 százalék fehér és 10 százalék spanyol ajkú. Egy központi rendőrségi kerület közelében helyezkedett el. Semmilyen hasonló bűncselekményt nem jelentettek az áldozat lakóhelyén vagy a közeli épület komplexumokban.

A bűncselekmény az elkövető szempontjából nagyon magas kockázatú volt. A bűncselekményt fényes nappal követte el, és fennállt a lehetősége, hogy más lakók, akik korán kelnek, megláthatják. Nem volt mintázat abban, hogy az áldozat a lépcsőt vagy a liftet választja. Úgy tűnt, hogy az áldozat keresztezte az elkövető útját.

Nem volt jelen eszkalációs tényező ezen a bűnügyi helyszínen. A bűncselekményre fordított idő számottevő volt. Az idő mennyisége, amit az elkövető az áldozattal töltött, fokozta az elfogásának kockázatát. Minden tevékenysége az áldozat körül – a fülbevalók eltávolítása, a mellbimbók levágása, önkielégítés a test felett - jelentős mennyiségű időt vett igénybe.

A bűncselekmény helyszíne azt sugallta, hogy kényelmesen érezte magát a környéken. Már volt itt azelőtt, és úgy érezte, senki nem tudja megakadályozni a gyilkosságot.

Bűncselekmény értékelés

A bűncselekmény helyszíne azt mutatta, hogy a gyilkosság egyszeri alkalom volt, nem egy eseménysorozat része. Úgy tűnt továbbá, hogy „első alkalom” gyilkosság volt, és a gyilkos nem a tipikusan szervezett elkövető volt. A szervezett és szervezetlen elkövetés elemei is felfedezhetők voltak.; az elkövető talán egy kevert kategóriába tartozik. A bűncselekmény, illetve a halál helyszínének rekonstrukciója átfogó képet nyújt a bűncselekményről. Először is az áldozatot nem szükségszerűen követték, hanem inkább összetalálkoztak. Mi volt az áldozat reakciója? Felismerte a támadóját, leküzdötte, vagy próbált elmenekülni? Az elkövetőnek meg kellett ölnie, hogy végrehajtsa szexuális erőszakkal teli fantáziáit. A gyilkos számára ismerős területen volt, így tehát oka volt ott lenni reggel 6 óra 30-kor; vagy ott lakik vagy pont ebben az épületben dolgozott.

A gyilkos a tompa tárggyal okozott sérüléssel gyakorolt kontrollt az áldozat felett, az arcra mért ütés volt az első jele a szándékának. Mivel a nő nem küzdött, futott el, vagy sikított, úgy tűnt, hogy az elrablójára nem tekintett fenyegetésként. Vagy ismerte a férfit, vagy látta már azelőtt, vagy nem tűnt fenyegetőnek számára (mert szerelőnek, postásnak vagy üzletembernek öltözött) és ezáltal az épületben való jelenléte nem riadóztatta a sértettet.

A bűncselekmény folytatásában a gyilkos először eszméletlen vagy talán halott állapotba hozta a sértettet; könnyedén fel tudta kapni a kis mérete miatt. Felvitte a tetőre, és volt ideje kezelni a testet, amíg a nő eszméletlen volt. Beállította a testet, levetkőztette, majd bizonyos fantáziákat élt meg, amik az önkielégítéshez vezettek. A gyilkos hagyott magának időt a helyszínen, és valószínűleg tudta, hogy senki nem fog felmenni a tetőre és megzavarni őt korán reggel, mivel ismerte a területet, és többször járt már ott a múltban.

A bűncselekmény helyszíne nem volt beállított. Szadista rituális fantázia generálta a szexuális indítékot a gyilkossághoz. A gyilkos teljes dominanciát gyakorolt az áldozat felett. Továbbá, az áldozatot megalázó pozícióba állította be, ami a megbánás teljes hiányára utalt a gyilkosság kapcsán.

A gyilkos ürülékének a letakarása és a test pozícionálása a bűncselekmény dinamikája szempontjából nem oda illő és magyarázatra szorul. Először is, ahogyan korábban jeleztük, a bűncselekmény önző volt. A bűncselekmény helyszíne egy régóta fennálló gyilkos fantázia bonyolultságát ábrázolta. Mihelyt megvolt az áldozat, már terve volt az ölésről és a test bántalmazásáról. Mindazonáltal, a bűncselekmény összefüggésében, a profilozók találtak egy rejtvényt: a letakart ürüléket. Az ürítés nem volt része a rituális fantáziának, ezért az ürüléket letakarta. Az ürülék jelenléte a bűncselekményre fordított idő hosszúságát is sugallja, az áldozat felett gyakorolt kontrollt (a nő eszméletlen állapota), és a tudat, hogy nem fogják megzavarni.

Az áldozat pozícionálása arra utal, hogy az elkövető valami olyat játszott el, amit korábban látott, talán egy fantáziában vagy egy szadomazoista pornóújságban. Mivel az áldozat eszméletlen volt, nem kellett megkötözni a kezeit. Mégis a nyaka köré tekerte a táska pántját és fojtogatta. A nő fülbevalóit rituális módon beállította, és írt a testére. Ez bizonyos képekre utal, amelyeket fejben újra és újra lejátszott. A nyakláncát szuvenírként vette magához, talán hogy a zsebében cipelje. A nyomozást folytató profilozók azt is észrevették, hogy ha testet a hiányzó zsidó szimbólum alakjában állították be.

Bűnözői profil

Az előző szakaszokban összegyűjtött információkat használva, a nyomozók megalkottak egy bűnözői profilt a gyilkosról. Először is az alany fizikai leírása szerint fehér férfi, 25-35 év közötti, vagy az áldozattal egykorú, és átlagos külsejű. A gyilkos nem tűnik ki. Átlagos intelligenciájú, kimaradt a középiskolából vagy a főiskoláról. Nincs katonai múltja és lehet, hogy munkanélküli. Fizikai vagy szakmunkás. Az alkoholnak vagy a drogoknak nincsen nagy szerepük, tekintve, hogy a bűncselekményt korán reggel követték el.

A gyilkos nehezen tart fen bármilyen személyes kapcsolatot nőkkel. Ha randizott, akkor nála fiatalabb nőkkel, hogy dominálhasson és kontrollálhasson a kapcsolatban.

Szexuális téren tapasztalatlan, szexuálisan alkalmatlan, soha nem volt nős. Pornógyűjteménnyel rendelkezik. Szadista hajlamai vannak; az esernyő és az önkielégítés nyilvánvalóan a szexuális aktus helyettesítői. A szexuális aktus kontrollált agressziót mutat, de a nőkkel szembeni düh és harag is nyilvánvalóan jelen van. A gyilkos a nők elutasítására mindössze morbid kíváncsisággal reagált.

A gyilkos szokásai alapján, a profil azt tárta fel, hogy okkal kellett reggel hat óra harminckor a helyszínen tartózkodnia. Lehetett alkalmazott az apartman komplexusban, üzleti ügyben is járhatott arra, vagy ott lakik.

Habár az elkövető jobban örült volna az öntudatánál lévő áldozatnak, eszméletlenné kellett tennie, mivel nem akarta, hogy elkapják. Nem akarta, hogy a nő segítségért kiáltson.

Az, hogy a gyilkos élettelen testen végzett szadista cselekedeteket, azt sugallja, hogy szervezetlen volt. Valószínűleg nagyon zavart személy, korábbi mentális problémákkal. Ha ilyen cselekedeteket élő áldozaton követett volna el, más típusú személyisége lenne. A tény, hogy ezeket egy halott vagy eszméletlen személyen követte el, jelzi az élő személyekkel történő kapcsolatra való képtelenséget.

A bűncselekmény helyszíne rávilágít, hogy a gyilkos igazoltnak érezte a tetteit és nem érzett megbánást. Nem volt bonyolult. Az áldozatot kihívó, megalázó pozícióban hagyta, pontosan úgy, ahogy akarta, hogy megtalálják. Kihívta a rendőrséget az üzenettel, amit az áldozatra írt; az üzenetek arra is utaltak, hogy esetleg újra ölni fog.

Ann W. Burgess

Nyomozás

A bűncselekményről intenzív tudósítás folyt a helyi média által, mivel különleges emberölés volt. A helyi rendőrség egy rádióhívásra reagált az emberölés kapcsán. Ők pedig értesítették a nyomozó irodát, aki értesítette a bűnügyi technikus egységet, a halottkém irodáját és a megyei kerületi ügyész irodát. Azonnal felállítottak egy különítményt körülbelül 26 nyomozóból.

Ebből egy intenzív nyomozás lett, mely során több mint ezer embert interjúvoltak meg. A környéken élő ismert szexuális elkövetők ellenőrzése nem hozott eredményt. A lehetséges elkövetőktől írásmintát vettek, hogy összehasonlítsák a testen talált írással. A környéken található elmegyógyintézeteket is ellenőrizték, találnak-e olyan kezeltet, aki illik a gyilkos típusába.

Az FBI Viselkedéselemző Egységével felvették a kapcsolat, hogy felvázoljanak egy profilt. A nyomozási ajánlásban megemlítették, hogy az elkövető tudta, hogy a rendőrség előbb vagy utóbb kapcsolatba lép vele, mivel vagy az épületben dolgozott, vagy ott lakott. A gyilkos valahogy be fog vonódni a nyomozásba, és bár a végletekig együttműködőnek tűnik majd, igazából információra vadászik. Továbbá, megpróbálhat kapcsolatba lépni az áldozat családjával.

Letartóztatás

A nyomozás eredménye az elkövető elfogása volt 13 hónappal a sértett holttestének felfedezése után. Miután megkapták a bűnözői profilt, a rendőrség újra átnézte 22 gyanúsított aktáját, akiket kihallgattak. Egy férfi kitűnt. Ennek a gyanúsítottnak az apja ugyanabban az apartman épületben lakott a folyosón, ahol az áldozat. A rendőrség eredetileg meghallgatta az apát, aki elmondta nekik, hogy a fiát a helyi pszichiátriai intézetben kezelték. A rendőrség később megtudta, hogy a férfi engedély nélkül távozott az intézetből a gyilkosság előtti napon és éjjel.

Azt is megtudták, hogy munkanélküli színész volt, aki egyedül élt; az anyja sztrókban halt meg amikor ő 19 éves volt (11 évvel azelőtt). Iskolai problémái voltak, osztályt kellett ismételnie, majd kimaradt az iskolából. Fehér, 30 éves férfi, egyedüli gyerek volt, aki soha nem nősült meg. Az apja fizikai munkás és bokszoló volt. A gyanúsítottnak állítólag gipszben volt a keze a bűncselekmény idején. A házkutatás során pornógyűjteményre bukkantak. Soha nem volt katona, nem voltak barátnői, és úgy jellemezték, hogy bizonytalan volt a nőkkel. A férfi depresziótól szenvedett, ezért pszichiátriai és kórházi kezelésben részesült. Ismételt öngyilkossági kísérletei voltak (önakasztás/ fulladás) a támadás előtt és után is.

A gyanúsított bíróság elé került, bűnősnek nyilvánították és huszonöt évtől életfogytig tartó büntetést kapott ezért a csonkításos gyilkosságért. Tagadja a bűncselekmény elkövetését, és azt állítja, hogy nem ismerte az áldozatot. A rendőrség bebizonyította, hogy a pszichiátriai intézet biztonsági szolgálata nagyon laza volt, tehát a férfi szó szerint kedvére járkált ki-be. Azonban, a perdöntő bizonyíték ellene a tárgyalás során a fogazatának lenyomata volt. Három különböző igazságügyi fogorvos szakértő, akik kiemelkedőek voltak a területükön, külön-külön végzett vizsgálatokat, és mindhárman egyetértettek abban, hogy a gyanúsított fog lenyomatai egyeznek az áldozat testén talált harapásnyomokkal.

Robert K. Ressler

Következtetés

A bűnözői személyiségelemzés bizonyítottan hasznos eszköz a nyomozó hatóságok számára erőszakos, látszólag indíték nélküli bűncselekmények megoldásában. A folyamat jelentősen támogatta számos ügy megoldását az elmúlt évtizedben. Hiszünk benne, hogy az FBI Erőszakos Bűncselekmények Ellenőrzésének Nemzeti Központja személyzete által tett kutatási erőfeszítések, és más területek szakembereinek hála, a profilozási folyamat tovább finomodik és használható nyomozási támogatást nyújt a nyomozó hatóságnak.

Évi