A kriminálpszichológia szakágazatainak rendszerét
Popper Péter írta le. Három fő területre osztotta a kriminálpszichológiát: a
kriminológiai, a kriminalisztikai és az újraszocializáció (reszocializáció)
pszichológiájára.
A kriminológiai pszichológia
A kriminológiai pszichológia a bűnözésnek, mint
jelenségnek a társadalmi hátterével, az egyedi bűnözővé válás pszichológiai
kérdéseivel és a bűnmegelőzés (a prevenció) pszichológiai és társadalmi
lehetőségeivel foglalkozik. Magyarázatokat keres, amelyek a törvénysértő,
antiszociális viselkedések hátterében lehetnek.
Sokféle irányból közelíthetőek meg a magyarázatok, de
abban minden szakember egyetért, hogy a bűnözővé válásban polikauzális (többféle
okot felsorakoztató) meghatározottság érvényesül.
Genetikai adottságok, agyi, idegrendszeri folyamatok,
családi minták, zavart szocializáció, a társadalmi folyamatok és kulturális
normák is szerepet játszhatnak a normasértő viselkedés kialakulásában. Ezek a
hatások ráadásul bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással. Bár vannak arra
utaló bizonyítékok, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy vannak prediszpozíciók,
veleszületett hajlamok, késztetések, de önmagukban ezek nem predesztinálnak egy
embert arra, hogy bűnelkövetővé váljon.
A személyiségvizsgálatok során egyre elterjedtebb a
Costa és Mc Crae által konstruált kérdőív, a NEO-PI-R kérdőív, amely
Magyarországon Big Five (a "Nagy Ötös") néven vált közismertté.
A Big Five személyiségfelmérő kérdőív öt nagy
személyiségdimenziót vizsgál, az:
- extraverziót;
- neurotikusságot;
- barátságosságot;
- lelkiismeretességet és
- a nyitottságot.
Lynam Widinger kutatásai alapján az antiszociális
személyiségre leginkább jellemző, hogy alacsony szintet érnek el a
barátságosság hat alskálájában; a lelkiismeretesség skálában a kötelességtudat,
az önfegyelem és a megfontoltság; a neurotikusság két alskálájában: a szorongásosságban
és a gátlásosságban.
Magas értéket kaptak az extraverzióban: az
aktivitás-és izgalomkeresés alskálákban; a neurotikusság két alskálájában: a
gyűlölködésben és az impulzivitásban.
Ez a kutatási eredmény megerősíti azt a feltételezést,
amelyet korábban Eysenck állított, hogy az extraverzióhoz nagyobb normaszegő
magatartás kapcsolódik, aminek az oka a gátolt tanulási folyamatok a
szocializációban. Az antiszociális viselkedés kialakulása többszörös összetett
hatásra vezethető vissza. A normaszegő antiszociális viselkedés az adott
társadalmi kontextusban értelmezhető.
A kriminológiában régóta közhelyként kezelt
megállapítás, hogy a bűnözés normális társadalmi jelenség, tehát nem a bűnözés
léte, hanem annak dinamikája, megnyilvánulási módjainak elemzése képezi a
kriminológiai pszichológia tárgyát. A bűnügyi adatokat, a számokat vizsgálva a
bűnügyi statisztikák világszerte növekedést mutatnak. Európában és hazánkban is
a tendencia emelkedést mutat. Különös figyelmet érdemel, hogy hazánkban a
növekedés ütemének megváltozása elsősorban a társadalmi rendszer változásával
járt együtt, ezért a kriminálpszichológusok és a szociológusok számára az is
vizsgálandó, hogy melyek a szóba jöhető egyéb okok (pl.: a különböző társadalmi
rétegek leszakadása, a társadalom polarizálódása, az elhúzódó értékválság, a
családokon belüli működési zavarok stb.), amelyek a hazai bűnügyi statisztika
mennyiségi és minőségi változását meghatározzák.
A bűnelkövetésben, a normaszegő
viselkedésben szerepet játszó fizikai tulajdonságok és személyiségvonások, pl.:
a testi erő, az agresszió és az extraverzió, gyakran a hétköznapi társadalmi
szerepekben is megjelenhetnek, de ezek a jellemzők nem vezetnek automatikusan
antiszociális viselkedéshez. Az ember az egyetlen élőlény, amelyik morális
felelősségtudattal, tudatos kontrollal rendelkezik, és ehhez az idegrendszer
működése nyújt élettani alapot. Ez azt is jelenti, hogy a súlyos mentális vagy
pszichés megbetegedésben szenvedő embertől eltekintve, - akik
beszámíthatatlanságuk miatt nem is büntethetőek, - minden ember felelős a
tetteiért és joggal felelősségre is vonható.
Évi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.