Profilozás: A kriminálpszichológia felosztása és tárgya II.

A kriminalisztikai pszichológia: a bűnüldözés nyomozati és bírói szakaszának, a bűnfelderítő munkának a pszichológiai aspektusait vizsgálja. Nézzük meg közelebbről, melyek ezek.

A kriminalisztikai pszichológia foglalkozik a bűnüldözői, bűnfelderítő munka, pl.: a kihallgatások pszichológiai aspektusaival, a tanúvallomások megbízhatóságával is. Az igazságügyi szakértők több kísérletben igazolták, hogy a tanúk vallomásai sokszor nem felelnek meg a valóságnak. Az egyik kísérleti helyzetben színészek vettek részt, akiknek a szerepjátszásait felvették. A szemtanúknak el kellett mondaniuk, rekonstruálniuk kellett a történteket. A kísérlet bizonyította, hogy a tanúk válaszainak

75 %-a pontos volt;

6 %-a bizonytalan;

1 %-a ellentétes;

5 %-a önmagával is ellentmondásba került.

A kísérlet tanulságai:

- az események rekonstruálása megbízható volt;

- az a tanú, aki távol állt, jobb megfigyelő volt;

- a tanú érdeklődési köre befolyásolja, hogy mire emlékszik (pl. a pénztáros másképp emlékszik a történetre, mint a vevők);

- az időpontra logikailag következtetnek a tanúk;

- rossz kérdésre, rossz válaszokat lehetett kapni.

A kihallgatások során a rendvédelmi szakemberek is használnak pszichológiai megalapozottságú módszereket, eljárásokat. Hatékony módszer, bár hazánkban ritkán használatos az úgynevezett kognitív interjú (CI-technika) alkalmazása, amelynek lényege, hogy a kihallgatott személynek úgy kell felelevenítenie a bűncselekménnyel kapcsolatos ismereteit, emlékeit, hogy az alkalmazott eljárás során fel kell használnia a múlt eseményeinek mentális feldolgozását.

Hogyan befolyásolja a pszichológus szakértő véleménye a rendőrök bűnfeltáró munkáját?

Véleménye:

- felhasználható egy eredményes kihallgatási taktika megtervezéséhez;

- értelmezési modellt nyújthat a bűncselekmény megértéséhez, esetleg ellentmondásokra hívja fel a figyelmet (pl.: a bűncselekmény elkövetésének módja nem egyezik a gyanúba került személy személyiségjellemzőivel);

- új értelmezési modellt kínálhat a bűncselekmény motivációjához;

- több elkövető esetén következtetni segít, hogy ki, milyen szerepet játszhatott a cselekmény során; kinek mi volt a feladata;

- magyarázatot adhat arra, hogy a személy miért számol be részletesen esetleg meg sem történt eseményekről;

- a személyiségről kialakult vélemény támpontot nyújthat például kriminálpedagógiai és rehabilitációs lehetőségek felméréséhez is. Ezért a bírói ítélkezés során is egyre gyakrabban veszik figyelembe a pszichológus szakértő véleményét;

- a pszichológus nem állapíthat meg és nem zárhat ki elmebetegséget, de segítséget nyújthat a súlyos személyiségzavarok megállapításában;

- az igazságügyi elmeorvos szakértő véleménye tartalmazza a kóros elmeállapotra utaló jelek meghatározását;

- a szexuális bűncselekmények és a családon belüli erőszak, a kiskorúak veszélyeztetésével kapcsolatos ügyekben a gyermekvizsgálatokat pszichológus szakértő bevonásával végzik, akiknek a feladata pl.: annak a megállapítása, hogy a bűncselekmény milyen hatással volt az áldozatra.

Évi