A cselekmény lefolyásának elemzése
Habár a bűnügyi helyszín elemzése egységes, specifikus, az egyedi esetre vonatkozó eljárás, mégis az FBI által több mint egy évtizede kifejlesztett lefolyásvázlatot veszik világszerte minden cselekvési lefolyás elemzés alapjául.
Beviteli adatok (Input)
Az információkból szükségeltetik egy minimum, hogy egy komoly bűnügyi helyszín elemzést egyáltalán el lehessen végezni. A viselkedéselemző egység szakemberei például egy ügy feldolgozását csak abban az esetben veszik át, ha a nyomok és adatok egy meghatározott minimum mennyisége rendelkezésre áll, mert véleményük szerint ellenkező esetben túl kevés objektív elkövetői viselkedés válik láthatóvá ahhoz, hogy értelmes kiértékelésre legyen lehetőség.
Döntő fontosságú, hogy kizárólag az ismeretlen elkövető által tanúsított viselkedés áll az elemzés központjában. Ezért kimondottan nem kívánatosak a bűnügyi helyszín elemzésének szempontjából információk (pl. szemtanúk által elmondottak) az esetleges gyanúsítottakról. Ez a tudás az ügyben az objektív látásmódra törekvést és ezzel együtt az elkövetői viselkedés rekonstrukcióját és magyarázatát is meghamisíthatja.
A
bűnügyi helyszínelemzéshez szükséges beviteli adatokat 5 kategóriába sorolják.
Helyszínadatok: Ez először is a helyszíni látleletet jelenti. Hogy nézett ki a helyszín? Mit találtak ott? Milyen időjárási körülmények voltak, és így tovább. De a helyszín környezetével kapcsolatos további információkat is ide soroljuk, mint például a régió betelepültsége és a közelben lévő lakott területek szocioökonómiai státusza.
Helyszínfotók és helyszínvázlatok: Itt a közvetlen helyszíni fotók mellett a légifelvételek is fontosak, illetve a helyszín környezetének átfogó dokumentációja. Ezen kívül részletes térképanyagra is szükség van, amely egyre nagyobb mértékben az egész területet átöleli, amelyen belül a bűncselekmény történt.
Adatok az áldozatról: Ez lehetőleg objektív adatokat jelent az áldozat életrajzáról, életstílusáról, viselkedéséről és személyiségéről. Az áldozathoz közelálló személyek meghallgatása is elhagyhatatlan, mivel ezen adatok alapján megpróbálják a bűncselekmény lefolyását elképzelni. Az áldozat védekező típus volt, akkor cselekmény hirtelen eszkalációja tételezhető fel, és ebből ismét az elkövető személyiségére lehet következtetést levonni.
Törvényszéki adatok: Idetartoznak a boncolási eredmények beleértve a boncolási fotókat. Fontos hogy az áldozat sérüléseinek fajtájáról és idejéről lehetőleg a legrészletesebb adatok álljanak rendelkezésre. Például a harapásnyomoknak nagy jelentőségük van az elkövető pszichológiai besorolása szempontjából, vagy a kérdés, hogy a meglévő csonkítások az áldozat halála előtt vagy után keletkeztek.
Az első nyomozati cselekmények: Itt találhatóak a pontos ábrázolásai annak, hogyan fedezték fel a bűncselekményt, mi történt a cselekmény utáni első órákban, de a rendőrség meglévő nyomozati eredményei is.
Döntési
folyamat (Decision Process)
A bűnügyi helyszín elemzésének ebben a fázisában már az elkövetői viselkedés első besorolása és értékelése zajlik, hogy egy későbbi időpontban az ismeretlen elkövető személyiségét levezetendő hipotéziseket tudjanak gyártani. A döntési folyamat során elkövetői mintákat dolgoznak ki bizonyos értékelési kategóriák alapján.
Az ölési deliktumok osztályozása áldozatok száma, eredmények száma és helyek száma alapján:
|
egy |
kettő |
három |
tömeg |
ámok |
sorozat |
Áldozatok száma |
1 |
2 |
3 |
4+ |
2+ |
3+ |
Eredmények száma |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
3+ |
Helyek száma |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
3+ |
Lenyugvási szakasz |
- |
- |
- |
- |
nem |
igen |
Gyilkossági osztályozás: Az FBI itt hat kategóriát különböztet meg: egyes-, kettős- és hármas gyilkos, tömeggyilkos, ámokfutó és sorozatgyilkos. A kettes-,hármas- és tömeggyilkosok egy alkalommal egy helyen ölnek meg több embert, a kategóriák kizárólag az áldozatok számában különböznek. Az ámokfutók abban különböznek tőlük, hogy több mint egy helyen követik el a gyilkosságokat, de ezt egyetlen eset alkalmával. A sorozatgyilkosok legalább három embert ölnek meg különböző helyeken, ahol az egyes esetek között egy úgynevezett lenyugvási periódus figyelhető meg, mely idő alatt nem követnek el semmit. Az FBI osztályozási rendszere azonban nem vitathatatlan, az ellene irányuló kritika mindenekelőtt a sorozatgyilkos kifejezés miatt izzott fel. Egyfelől kifogásolják, hogy a besorolási jellemzőknél az „áldozatok száma” nem terjed ki a gyilkossági kísérletekre, például az olyanokra, amelyeknél a cselekmény valószínűleg csak azért maradt félbe, mert más személyek is felbukkantak a helyszínen. További nem valóságos pont, hogy a meghatározás teljesüléséhez a bűncselekményeket különböző helyszíneken kell véghezvinni. Egyre gyakrabban történnek olyan sorozatbűncselekmények, amelyek során a bűncselekményeket ugyanazon a helyen követik el, mint például a homoszexuális gyilkos, Jeffrey Dahmer, aki áldozatait a saját lakásába csalta és ott támadta meg őket.
Az indíték szerinti
osztályozás: Az ölési cselekményeket az elkövetők
elsődleges indítéka alapján az FBI négy csoportba sorolta be: kapcsolati-, meggazdagodási-,
szexuális-, és csoportdinamikai bűncselekményekbe. A kapcsolati bűncselekmények emberek közötti erőszakból
alakulnak ki. Az áldozatnak és az elkövetőnek nem kell feltétlenül ismernie
egymást. A meghatározás szempontjából döntő jelentőségű az érzelmi konfliktus,
amelynek következtében az emberölés megtörténik. A meggazdagodási bűncselekménynél az elsődleges indíték az
előnyszerzés utáni vágy, mely esetben eszmei előnyről is beszélhetünk, például
nyereségvágyból elkövetett emberölés esetén a szabadság elnyerése. Szexuális bűncselekmény esetén
nem szükségszerű a szexuális aktus megléte szorosabb értelemben. Szimbolikus
viselkedésfajták, mint például az áldozat intim testtájaiba való tárgyak
bevezetése, már elegendőnek számítanak az ebbe a kategóriába való besoroláshoz,
mivel az elkövető szexuális fantáziáinak valóságba történő átültetése az
FBI-meghatározás központi eleme. A
csoportdinamikai bűncselekmények elkövetője két vagy több személy, akik
olyan értékrendhez ragaszkodnak, amely más emberek megölését szükségesnek vagy
értelmesnek tartja. Példa az ilyenre a terrorcselekményből fakadó emberölés,
vagy szekta tagok által elkövetett ölési cselekmények.
Áldozati rizikó:
Háromféle besorolás található itt: alacsony, közepes és magas. Ennek a
kategóriának egyik legfontosabb ismertetőjegye a szociális csoport, melyhez az
áldozat tartozik, és ennek általános veszélyeztetése, hogy valaki bűncselekmény
áldozatává válik. A prostituáltak csoportja például magas áldozati rizikójúnak
számít, a középosztályhoz tartozók ezzel szemben alacsony rizikójúak. A becslés
során az áldozatok korát és testmagasságát is figyelembe veszik, de a
cselekmény szituatív és egyedi aspektusait is. Például rizikóemelkedést jelent,
ha a bűncselekmény helyszínén az utcai világítás nem működött.
Elkövetői rizikó:
Az elkövetői és az áldozati rizikó általánosságban kiegészítik egymást, ez azt
jelenti, hogy alacsony áldozati rizikó esetén az elkövető lebukására nagy a
veszély, és ez fordítva. Az elkövető kapcsán is különböztetünk meg alacsony,
közepes és magas rizikót. Leginkább az elkövetés helyének és idejének van
jelentősége, különösen, ha ezek a faktorok nagy lebukási rizikót jelentenek az
elkövetőre nézve.
Eszkaláció:
Az elkövetői viselkedés ezen elemzési lépésénél az egymás után következő
sorrendet vizsgálják, és az elkövetés során lehetséges eszkalációt elemzik,
például ha szexuális erőszak bűncselekmény emberöléssé fajul. Mindenekelőtt a
cselekmény során megmutatkozó erőszak áll a látómező középpontjában.
Sorozatelkövető esetén több eset kapcsán is vizsgálható az eszkaláció.
Időfaktorok:
Idetartozik többet között a támadás időpontja, mivel ebből lehetséges
következtetéseket lehet levonni az elkövető életstílusára. Megpróbálják a
bűncselekmény időbeli lezajlódásának részletes rekonstrukcióját. Erre a célra a
bűncselekményt egyes fázisokra osztják és utána azok idejét megbecsülik.
Rendszerint egy minimum és maximum értéket adnak meg minden lépéshez
másodpercben. Ezeket az értékeket többek között úgyis ki lehet számolni, hogy a
lefolyási sorrendet visszaállítják, amennyiben például megnézik mennyi időbe
telik egy 60 kg súlyú élettelen testet 100 méteren át vonszolni. De
kriminológiai és orvosi háttértudás is segít abban, hogy az egyes fázisok
időbeli lefutását megbecsüljék, például ha felmerül a kérdés, mennyi ideig
tart, míg fojtogatással egy ember levegőhöz jutását a haláláig megakadályozzák.
Helyfaktorok:
Ebben a kategóriában a bűncselekmény összes helyszínét pontos vizsgálat alá
vetik. Ide tartozik a támadás, a szexuális bántalmazás helye, a holttest
lerakásának helyszíne, a tárgyak megtalálási helye, melyeket az áldozathoz vagy
az elkövetőhöz lehet kötni és így tovább. Mindezen helyek területi
összefüggésben is elemzésre kerülnek. A cél, hogy az elkövető szemszögéből egy
ökológiai-pszichológiai perspektívát nyerjenek, hogy a belső térképének
rekonstruálása által többet megtudjanak a személyiségéről.
folyt köv.
Évi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.