A kábulat specialistája – Professzor Torsten Passie, a kábítószerek kutatója

A berlini bíróságnak elsőfokon furcsa viselkedéssel kapcsolatban kellett ítéletet hozni egy olyan férfi ügyében, aki már volt büntetve szexuális bűncselekmény miatt, most nemi erőszakkal vádolták. A vádlott teljesen meztelenül rávetette magát egy, a mezőn napozó nőre, aki csak óriási ellenállás árán és nagy szerencsével tudta magát kitépni a férfi karjai közül. Miután a meztelenül menekülő férfit több járókelő megszólította, felvette a nadrágját. A rendőrség nem sokkal később, miután a sértett feljelentést tett, elfogta az illetőt.

Torsten Passie professzor

A vizsgálati fogságban a férfi ügyvédje meglehetősen sajátságos verziót adott elő: Ő egy természetjáró fiatalember, aki megkóstolgatja a gyógynövényeket. Azon a napon gombákat talált és azokat fogyasztotta el. Ettől összezavarodott és úgy viselkedett, mint aki megőrült. A gombák valószínűleg a pszilocibin nevű pszichoaktív hatóanyagot tartalmazták, mely többféle gombában is megtalálható és gyakran „Magic Mushroom” néven említik. Aki ilyesmit fogyaszt, gondolatzavaroktól és hallucinációktól szenved, egy LSD okozta kábulathoz hasonlóan. Vajon az események gyanúsított által előadott verziója hihető?

Az ilyen és ehhez hasonló esetek az 58 éves Torsten Passie asztalán landolnak, aki nemzetközileg ismert szakértője a módosult tudatállapotoknak és kábítószerek okozta kábulatnak. A hannoveri orvosi főiskola pszichiátria és pszichoterápia professzora már több, mint harminc éve vizsgálja, hogyan módosítják a kábítószerek az emberi viselkedést. A bírósági eljárások szakértőjeként olyan ügyeket értékel, amelyekben az elkövető vagy a sértett kábítószert fogyasztott. Vagy ezt állítják. Ez előfordulhat emberölési ügyekben, ahol az elkövető teljes kábulatban volt, vagy nemi erőszak esetében, ahol a sértett crack-et és vodkát fogyasztott, ezért a védőügyvédek támadják a vallomását. Ahogy a súlyos mentális betegségek, úgy az alkohollal és a kábítószerrel való visszaélések is okozhatnak beszámítási képesség csökkenést. Amennyiben ez megállapítást nyer, úgy a büntetési tétel is csökkenthető.

Az LSD-hez és a ketaminhoz hasonló kábítószerek úgy módosítják a tudatunkat, hogy az agy bizonyos kapcsolódási pontjaira hatnak. Befolyásolják az érzékelést, eltorzítják vagy felerősítik az ingereket, zavarják a gondolkodást, extrém esetekben víziókat, hallucinációkat és kényszerképzeteket válthatnak ki. Az izgató és élénkítő kábítószerek, mint a kokain vagy amfetamin, felszabadító érzést adhatnak és nem ritkán az erőszakra való hajlamot is fokozhatják. A heroin vagy a benzodiazepinek, tehát az altató és nyugtató szerek, inkább nyugtató és bódító hatásúak.

A dobozban a pszilocibin nevű hatóanyag található, mely egyes pszichoaktív gombákban fordul elő.

A kannabisz fogyasztása során, ami lassítólag hat a szervezetre, alig találkozunk bűncselekménnyel, erőszakos cselekménnyel szinte soha”, mondja Passie. „ A legtöbb kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekmény alkoholos befolyásoltság miatt történik.” Az alkohol által az azt fogyasztó érzékelése zavarodottá válik, nagymértékben csökken a félelemérzete és túlbecsüli magát. „Ilyen állapotban elkövetett klasszikus bűncselekménytípus a lopás, autós ámokfutás, kocsmai verekedés.”

A szakvéleményei során vizelet és vérvizsgálatok eredményeit veszi figyelembe, illetve hajszálak vizsgálatával bizonyítja, hogy a vizsgált személy milyen kábítószert fogyasztott. Azt is megfigyeli, mennyire figyelmesen viselkedik a vizsgálatra érkező. Ápolt külsővel jelenik-e meg, lassú a gondolkodása vagy gyorsan reagál? Kérdésekre kitérően válaszol-e, az elkövetőnek volt-e belátási képessége a cselekménye következményeire? Mentális betegségek is szerepet játszhatnak, Passienak ki kell zárnia a felismerési zavarokat, vagy tanulási nehézségeket. Az elkövető személyisége és az összegzés is bekerül a véleménybe, a kábítószer fogyasztás módjával és tartamával együtt, ugyanis a hosszútávú kábítószer fogyasztók, akik minden héten ecstasy-t szednek, másképpen reagálnak, mint azok, akik először kísérleteznek a szerrel. A bódítószerektől való függés, mint a kokain vagy a heroin, bizonyos feltételek mellett a lelkivilágot és a viselkedés irányítását beteges módon megváltoztathatják, tudatzavarhoz vezethetnek. A függőség önmagában azonban nem változtatja meg automatikusan a bíróság előtti beszámíthatóságot. Csak akkor léphetnek fel enyhítő körülmények, ha a többéves függőség személyiségváltozáshoz vezetett és az elkövető súlyos elvonási tünetek vagy kábulat során követ el bűncselekményt.

Passie elemzéseinek alapját gyakran a kábítószerek hatását szemléltető vizsgálatok és kísérletek százai adják. „Csak az LSD-hez például több, mint 10000 tanulmány áll rendelkezésre – ez a legjobban kutatott kábítószer”, mondja. „A helyzet akkor bonyolódik, ha egyszerre többféle szert fogyasztanak, ami sajnos elég gyakran előfordul. Ilyenkor döntő fontosságú, hogy a szerek egymás hatását csökkentik-e vagy felerősítik.” A stimuláló hatású kábítószerek például gyengíthetik a bódító hatású alkohol hatását.

Egyre több olyan ügyet értékel Passie, ahol az elkövető csak a cselekmény után vett magához valamilyen kábítószert, amivel beszámíthatatlanságra vagy csökkent beszámíthatósági képességre hajt. A nyomozók ezt nem mindig tudják egyértelműen bizonyítani, egy kis szerencsével akadhatnak olyan szemtanúk által elmondott vallomások, amelyek ezeket a manipulációkat vagy hazugságokat felfedhetik.

A cikk elején említett „természetjáró” férfi esetében is ez volt a kulcs. Hetekkel az őrizetbevétele után közölte az ügyvédjével, hogy a gomba elfogyasztása miatt kábulatba esett, azonban a szervezetében már nem volt kimutatható a pszilocibin hatóanyag. Így a bíróság nem tudta eldönteni, hogy a vádlott igazat mond-e. Passiet megbízták az ügy vizsgálatával. A pszichiáter maga is folytatott kutatásokat a hannoveri főiskolán pszilocibinnel, miután hozzáférést kapott a szerhez. Ez volt ez elmúlt 20 év egyetlen német pszilocibin tanulmánya. Egészséges személyeken folytatott kábítószeres kutatásokkal szemben különösen magas biztonsági követelményeket támasztanak, ezért azok nagyon szigorúan szabályozottak. Passie tanulmánya azt vizsgálta, milyen tudatmódosulásokat élnek át egészséges kísérleti alanyok, akik pszilocibint fogyasztanak. Elmélyült önbelátás és misztikus élmények mellett néha szorongásos állapotok és őrült gondolatok léptek fel.

Az öntudat kialakulásáról szóló kutatásához Passie megvásárolta egy Australopithecus koponyáját

Alapvetően nem lehetett kizárni, hogy a bűncselekmény helyszínének közelében kábító hatású gombák nőttek. Passie azonban meglepődött a járókelők tanúvallomásain. A fiatalember, miután többen figyelmeztették, nagyon gyorsan felhúzta magára a nadrágját. „Ha valóban pszilocibin hatása alatt állt volna, miután a nadrág egyik szárába belelépett, röviddel utána már nem tudta volna, mire való a másik szár.”

Szakvéleményével Passie egyértelműen kizárta, hogy a férfi kábítószer hatása alatt cselekedett.

Évi