Hangazonosítás a profilozásban - A spektográf

A rögzített hang azonosítása igen szubjektív. Mindannyian úgy hisszük, hogy egy családtag vagy barát hangját könnyen felismerjük telefonon, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy gyakran tévedünk.

Torzíthat a vonal, rögzített hangfelvétel esetén pedig a felszerelés technikai hiányosságai miatt válhat felismerhetetlenné a hang. Ha pedig bűnözők rögzített hangját sugározzák a rádióban vagy televízióban, abban reménykedve, hogy valaki ráismer, az emberek gyakran számos egyént megneveznek, meggyőződve arról, hogy "ismerik a hangját". A rendőrségnek különbséget kell tennie az elkövető eredetileg rögzített hangja és a csalók vagy megtévesztők között, akik beismerő vallomást tesznek.

Nyelvészek kihallják a regionális akcentus finomságait és a mondatfelépítés jellemző árnyalatait, így egy embert hangja, hanglejtése, kiejtése alapján viszonylag szűk földrajzi és szociális keretek közé tudnak helyezni. A "Yorkshire-i Hasfelmetsző" nyomozását például hetekre rossz irányba terelték, amikor szakemberek - minden kétséget kizárólag pontosnak titulálva - azonosították a "Hasfelmetsző felvételét" egy északkelet-angliai kicsi falucsoport hanghordozásával. Az ismeretlen csaló által készített hangfelvétel azonban félrevezetőnek bizonyult.

Lawrence Kersta

Ritkán fogadják el bizonyítékként még a helyesen felismert, nyomra vezető hangot is. Ezért igen megörvendeztette a törvényszéki kutatókat, amikor az Egyesült Államok 1967-ben elismerte az esküdtszék számára lényegében bemutatható "hanglenyomat" technológiáját beszédazonosítás céljából.

A második világháború idején az amerikai katonáknak a német katonai rádióbeszélgetéseket lehallgatva kellett megkülönböztetniük és felismerniük különböző beszélőket. A New Jersey-i Bell Telefonlaboratórium szakemberei és mérnökei kapták a felkérést arra, miként lehetne elektronikusan rögzíteni a hangot, valamint, hogy kutassák, melyek lehetnek az egyes hangminták azonosításához szükséges módszerek fejlesztési lehetőségei. Lawrence Kersta volt az egyik kutató, aki vizsgálatait a háború után is folytatta. Végül 1963-ban tökéletesítette a rögzítés módját az emberi hangmagasság, hangerő, rezonancia és artikuláció alapján, amit "spektográfnak" nevezett el.

Két általános tényezőtől függ az emberi hang. Az egyik a torokban és a mellkasban, a gége és a hangszálak mozgatásával létrehozott kerek szájüregben megalkotott rezonancia. A közvetlenebb tényezők pedig az egyes szavak hangját meghatározó testrészek: az ajkak, a fogak, a nyelv és az állkapocs. Kersta ezt írja: " Igen kevés esélye van annak, hogy két egyén ugyanakkora erővel mozgatná a hangképző szerveit. A hangminták egyedülállósága abban áll, hogy lehetetlen, hogy két beszélő ugyanolyan módon mozgassa hangüregét, és ugyanolyan artikulációval rendelkezzen."

Kersta spektográfja négy részből áll: egy jó minőségű mágneses magnóból, frekvenciaszűrőből, egy szalagszkennelő dobból és egy elektronikus karcolótűből, amely érzékeny papírra rögzíti a szöveget. A kivezetés összeköthető a monitorral, vagy részletesebb analízis érdekében számítógépen rögzíthető.

A kazettára rögzített beszéd 2,5 másodperces része újra és újra átfut egy elektronikus frekvenciaszűrőn. Ez apránként kiszűri a frekvencia keskeny hullámsávjait, miközben fokozatosan alacsonyról magasra állítja őket, a karcolótű pedig rögzíti relatív intenzitásukat. A végső nyomtatásban egy olyan minta jelenik meg, ahol az egymáshoz közeli vonalak reprezentálják a személy hangjának rezgéseit és azok intenzitását. A hanglenyomat két fajtája különböztethető meg.

Az úgynevezett csíklenyomatot a bírósági tárgyalás érdekben hozták létre. A vízszintes skála jelöli a felvétel idejét, a függőleges pedig a rezgésszámot és a nyomtatás sűrűségének hangerejét. A második típus a kontúrlenyomat, ami a hang bonyolultabb tulajdonságait fedi fel, és sokkal inkább alkalmas számítógépes analízisre. A hanglenyomat egyedülálló minőségének kutatása közben Kersta 50.000 hangfelvételt készített. Az emberi fül számára több azonosnak tűnt, a spektográf azonban észlelte a köztük lévő különbséget. Kersta professzionális színészek segítségével bemutatta, hogy míg játékuk igen hasonlatos volt a valósághoz, hanglenyomatuk világosan eltérő volt.

A mai napig több mint 5000 hangazonosítást végeztek a hanglenyomatokkal foglalkozó szakemberek az Egyesült Államokban. Gyilkosság, betörés, bombafenyegetés, terrorista és szervezett bűnözői tevékenység, politikai korrupció és adócsalás ügyében alkalmazták a módszert. Az FBI saját teljesítményét 2000 eset alapján felmérő belső kérdőív szerint csupán 0,31 %-ban történt helytelen azonosítás és 0,53 %-ban téves kiválasztás.

A hanglenyomat, mint bizonyíték, az ujjlenyomattal együtt csak bizonyos számú azonosító tény mellett használható. Jelenleg nem létezik erre általánosan elfogadott szabály. Az amerikai belügyi hivatal szerint minimálisan 20 egyforma karakternek kell jelen lennie a beszédben, míg más intézmények szerint már tíz is elegendő.  Más országok azonban csak kevesebb hitelt adnak a hanglenyomatoknak mindaddig, míg nem lehet összehasonlítani az ismert gyanúsított hangjával. Szakemberek azonban gyakran olyan speciális tulajdonságokra bukkannak, ami az intuitív pszichológiai profilalkotással karöltve segít leszűkíteni a nyomozást.

Évi