2020. január 28., kedd

A JonBenét Ramsey gyilkosság – 5. rész


Jim Clemente és Laura Richards megpróbált az egykori szomszédoknál érdeklődni arról, miként vélekednek az akkori eseményekről, ám szinte senki nem akart beszélni, még 20 év után sem mindarról, ami akkor történt. Egyesek még ennyi idő után sem tudták feldolgozni a kislány halálát. Brian Scott, aki 1996-ban Ramsey-ék kertésze volt, tisztán emlékezett arra, hogy az O.J. Simpson ügy kapcsán, amikor Simpsont felmentették a gyilkosság vádja alól, Patsy a következőképpen reagált: „Ebben az országban meg lehet úszni egy gyilkosságot!”
Judith Phillips fotós, Patsy egyik legjobb barátnője volt akkoriban, nagyon közel álltak egymáshoz, együtt játszottak a soft ball csapatban is. A két család gyakran összejárt, a gyerekek játszottak egymással. Judith-nak már akkoriban is feltűnt, hogy JonBenét haja ki volt szőkítve, ezt meg is jegyezte Patsynek, hiszen egy 6 éves kislányról volt szó, ám az anya valami semleges válasszal elütötte a témát. A kislány halála után Patsy Ramsey nagyon kiborult, a család közeli barátainak pedig megtiltották, hogy akár a sajtónak, akár a rendőrségnek nyilatkozzanak. Mivel Judith ezt mégis megtette, a Ramsey család megszakított velük minden kapcsolatot, a barátság egyik pillanatról a másikra megszűnt, Patsy úgy élte ezt meg, mintha Judith elárulta volna őket. Judith azonban képmutatásnak tartotta, hogy mindezek után Patsy és férje interjút adott a CNN-nek. Érdekes, hogy már a második barát neheztel a családra azért, ahogyan az ügyet kezelték.

Annak ellenére, hogy Patsy Ramsey a televízión keresztül megüzente az anyáknak, vigyázzanak gyermekeikre, az akkori polgármester így nyilatkozott:

„People in Boulder have no need to fear that there is someone wandering the streets looking for someone to attack.” – A boulderi embereknek nem kell attól tartaniuk, hogy valaki az utcákat rója áldozatot keresve magának.
Az érintett személyek közül többen is kétségesnek tartották, hogy egy idegen ragadozó lesne a boulderi lakosokra és azok gyermekeire. Judith Phillips a mai napig dühös, hogy JonBenét nem kapta meg az igazságot, hogy nem sikerült kideríteni, ki tette ezt a szörnyűséget vele.
Jim Clemente tapasztalatai szerint a statisztika azt mutatja, ha egy ennyi idős gyermeket az otthonában gyilkolnak meg, akkor a legvalószínűbb, hogy a családból tette valaki. Ebben az esetben azonban nagyon furcsa az a brutalitás, amivel JonBenét meggyilkolták.
Dr. Werner Spitz
Az események rekonstruálásának következő lépcsője a halál oka illetve a sérülések keletkezésének körülményei volt. Dr. Werner Spitz törvényszéki patológust 1997. november 5-én felkérték, hogy nézze át a boncolás eredményét, a család azonban nem engedte be házukba, hogy megtekinthesse a helyszínt. 20 év után a doktor elmondta tapasztalatait. A kislány koponyájának jobb oldalán egy tompa tárgytól származó ütés nyomait láthatták, a koponyacsont betört, azonban a fejbőr nem repedt meg. Akkor nem tudta Dr. Spitz, hogy mi okozhatta ezt a sérülést, ám a helyszíni fényképek között észrevett a konyhapulton egy nagyméretű elemlámpát, amely alapján rajzot készített. A lámpa feje tökéletesen beleillett a koponyatörés mintájába. Az orvos szakértő szerint a kislány már halott volt, amikor a hevenyészett garotte-ot a torkára szorították. Valószínűleg azzal a céllal tették ezt, hogy a halál valódi okát leplezzék. Ennek a garotte-nak az elkészítése teljesen felesleges és bonyolult volt, hiszen kézzel is meg lehetett volna húzni azt a kötelet, ha az elkövető felnőtt. A kislány csuklóján azért nem voltak kötözésnyomok, mivel a kötelet a pulóver ujjára húzták rá.  
JonBenét karja és a kötél a pulóverén
Visszatérve az elemlámpára, azon sem elemi szálat, sem vért, sem DNS nyomot nem találtak, ami JonBenét-től származhatott volna, ám mivel a fejbőr nagyon rugalmas, az ütés ereje nem volt elég ahhoz, hogy a fejbőr megrepedjen, a koponyacsont betöréséhez azonban igen. A nyomozók soha nem néztek utána annak, hogy ez a lámpa kinek a tulajdonát képezte.
Dr. Spitz, Laura Richards és Jim Clemente a kísérlet előtt
Dr. Spitz, hogy elméletét igazolja, kísérletet készített. Elmondása szerint az orvos szakértők az életellenes ügyek boncolásai során mindig valamilyen mintát keresnek, ha az elkövetés eszköze ismeretlen. Egy 6 éves gyermek koponyacsontja még nem olyan vastag, mint egy felnőtté, következésképpen egy gyermek vagy egy felnőtt is be tudja törni azt. Ez a tény szemben áll azzal, amit a Ramsey házaspár a könyvében leírt, miszerint a sérülés a kislány koponyáján csak egy erős férfitől származhat. Dr. Spitz kísérletében egy koponyára malacbőrt és hajat húztak, majd megkértek egy 10 év körüli fiút, hogy az elemlámpával sújtson le a koponyára. Az eredmény megdöbbentő volt, a kísérlet során a koponya szinte pontosan ugyanúgy törött be, mint JonBenét esetében.
Az elemlámpás kísérlet

A házaspár által a CNN-nek adott interjút elemezte ki Jim Fitzgerald törvényszéki nyelvész és Stan Burke vallomáselemző. A szakemberek szerint egy ilyen esetben az elementáris düh érzése a jellemző, mindenáron azt akarja megtudni az ember, hogy ki tette ezt a gyermekével. Amikor Patsyt megkérdezték az interjú során, hogy szerinte egy idegen ember rabolta-e el a lányukat, először elkezdi rázni a fejét, majd amikor a férje igennel válaszol erre a kérdésre, hirtelen bólogatni kezd. John azonban az igen válasz után elkezdi magyarázni, hogy ők egy szerető család, ez a szakemberek szerint felesleges magyarázkodás. A későbbiekben a házaspár azt hangsúlyozza, hogy nem értik miért tették-ez a JonBenét-vel, ami arra enged utalni, hogy tudják ki tette ezt. Johnt és feleségét a rendőrség először 1997. április 30-án hallgatta meg, majd május 1-én sajtótájékoztatót tartottak a szülők. Itt John kijelentette, hogy sem ő sem a felesége nem ölte meg a lányukat, ám amikor elhangzik a kérdés, hogy egy a családhoz közelálló személy tehette-e, a férfi már nem tud értelmesen válaszolni, össze-vissza makog, hebeg-habog. Ez a reakció is nagyon beszédes az elemzők számára.

Évi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.