2020. január 19., vasárnap

A Fekete-Dália gyilkosság


Elizabeth Short-ot mindössze 22 évesen gyilkolták meg brutális kegyetlenséggel, holttestét pedig megszégyenítő pózban helyezték el Los Angeles egyik parkjában. Az amerikai kriminalisztika egyik legtöbbet vizsgált esetéről írok most, melyet a Zodiákus gyilkoshoz hasonlóan sohasem sikerült megfejteni, az elkövetőt sosem találták meg.
Elizabeth Short a Fekete Dália
Elizabeth Short Bostonban született Cleo Short és Phoebe Mae Sawyer ötödik gyermekeként. Apja, miután a világgazdasági válság hatására elvesztette vagyona nagy részét, 1930-ban váratlanul eltűnt. Az autóját utoljára egy hídon látták, ebből arra következtettek, hogy öngyilkosságot követett el. Az anyja ekkor gyermekeivel elköltözött Medfordba egy kis lakásba, ám nem sokkal ezután Elizabeth tudomást szerzett róla, hogy apja még életben van. Amikor a lány 16 éves lett, asztmája miatt a család a hideg Medfordból a sokkal melegebb Miamiba költözött, majd 19 évesen Elizabeth apjához utazott a kalifornia Vallejoba, majd 1943 elején együtt Los Angelesbe költöztek. Az apa a Camp Cooke-i katonai támaszponton dolgozott, Elizabeth pedig Santa Barbarára utazott, ahol összetűzésbe került a törvénnyel, kiskorúként elfogyasztott alkohol miatt. Visszaküldték tehát Medfordba, ám ott nem volt sokáig maradása, új úticélja ismét Florida lett.
Elizabeth anyjával Phoebe-vel
Ebben az időben ismerkedett meg Major Matthew Michael Gordon Jr. hadnagy-al, az Egyesült Államok légierejének tisztjével, aki indiai szolgálata során egy légi balesetben megsérült. Megkérte a lány kezét, aki igent mondott, ám a férfi 1945. augusztus 10-én, egy héttel a második világháború vége előtt egy újabb légi balesetben meghalt.
Major Matthew Michael Gordon hadnagy
 Elizabeth 1946-ban visszatért Los Angelesbe, ahol egy régi floridai barátjával Joseph Gordon Fickling hadnagy-al találkozgatott. A kapcsolatnak azonban nem volt jövője, a férfi többször is kifejezte ellenszenvét a lány más férfiakkal történő flörtölgetése miatt. Fickling elköltözött Észak-Karolinába, de kapcsolatban maradtak, a férfi pénzt küldött neki. Az utolsó levél dátuma, amit Elizabeth-től kapott, 1947. január 8-a volt, hét nappal a nő meggyilkolása előtt, melyben arról írt, hogy Chicagoba költözik, ahol reményei szerint modell válhat belőle.

Joseph Gordon Fickling hadnagy

A gyilkosság
Elizabeth Short testére 1947. január 15-én találtak rá délelőtt tíz óra körül a Los Angeles-i Leimert Parkban, egy üres telken a Coliseum és a Nyugati 39. utca között. A testet egy helyi lakos, Betty Bersinger fedezte fel, aki 3 éves kislányával sétált a környéken. A nő első pillantásra próbababának nézte Short testét, ám amikor rájött, hogy emberi test fekszik a fűben, egy közeli házba rohant és értesítette a rendőrséget.
Elizabeth Short teste borzasztó állapotban volt, a derekánál félbe vágátk, összes vére elfolyt. Száját mindkét oldalon a füléig felvágták. Testét számos vágás borította, egyik mellét megcsonkították, több helyen darabokat vágtak ki a testéből. A testet lemosták és letisztították, karjait könyökénél behajlítva a feje felett, lábait terpeszben helyezték el. A nyomozók a test mellett egy cementes zsákot találtak, melyen vércseppek voltak, valamint láb-és keréknyomokat is rögzítettek. A bokán és a csuklón talált sérülések alapján a boncolás során megállapították, hogy Shortot halála előtt kezeinél és lábainál fogva kötözhették ki. A halál okaként a fejet és az arcot ért ütések nyomán fellépett vérzést állapították meg.
Elizabeth Short testének megtalálása
A város két lapja, a Los Angeles Herald-Express és a Los Angeles Examiner szenzációként tálalta Short halálát, és nem igazán voltak tekintettel az áldozatra. A fekete ruhát, amelyben utoljára látták a lányt, az újságokban csak szűk szoknyaként és lezser blúzként írták le. Shortról nem éppen hízelgő képet festettek a lapok, melyek Hollywoodban portyázó könnyű nőcskeként írták le, aki maga tehetett arról, hogy áldozattá vált. Elizabeth színésznő akart lenni, s bár tehetsége nem igazán volt a színészethez, abban bízott, hogy külső adottságai és szépsége, mely a korabeli híres színésznőkével vetekedett, segítségére lesz abban, hogy szerephez jusson.

1947. január 23-án valaki – egyes feltételezések szerint maga gyilkos – felhívta a Los Angeles Examiner szerkesztőségét. A hívó jelezte, hogy az újságban megjelent hírek nem felelnek meg teljesen a valóságnak, elmondta továbbá, hogy Shorthoz tartozó tárgyakat fog postázni a lapnak. Másnap egy küldemény érkezett a szerkesztőségbe. A csomagban Short születési bizonyítványa, névjegye, fotói, egy cédula, melyen Short neve szerepelt, egy Mark Hansen névvel ellátott címtár volt. Hansen Short ismerőse volt, akinél Short egy ideig barátaival lakott. A későbbiekben egy vagy több, magát Fekete Dália Bosszúállónak  nevező személy több alkalommal is küldött levelet a Los Angeles Examinernek. Január 25-én jelentették, hogy Short táskáját és fél pár cipőjét egy szeméttároló tetején látták a Norton Avenue környékén, a ruhadarabokat később a szemétlerakóban találták meg.
Egy névtelen levél
Röviddel Elizabeth Short meggyilkolása után a korabeli újságcikkek arról számoltak be, hogy a Fekete Dália nevet még 1946-ban egy Long Beach-i üzletben ragasztották Shortra, az akkoriban vetített hasonló című film, a Kék Dália (1946) után. Los Angeles-i nyomozók ezzel ellentétben úgy vélték, hogy a gúnynevet éppen hogy az ügyről tudósító lapok használták először. Bevo Means, a Los Angeles Herald-Express riportere szerint, aki Short több ismerősével is beszélt, már a gyilkosság előtt is használták a Fekete Dália megnevezést. 
Garry Ramlow, a Los Angeles-i Daily News riportere így emlékezett vissza: „Hogy az ügyet sosem oldották meg, az az újságírók miatt van... tönkretették a nyomokat, információkat tartottak vissza. A rendőrség kezdetben nem volt ura a helyzetnek, több napra volt szüksége, hogy a nyomozás irányítását kézbe vegye. Ez idő alatt az újságírók szabadon mozoghattak a rendőrségen, bemehettek az irodákba, sőt még a telefonokat is felvehették. Sok információ nem jutott el a rendőrség tagjaihoz, mert az újságírók értesültek róla először, és azokat nem osztották meg a bűnüldöző hatósággal."
Shortot az oaklandi Mountain View temetőben helyezték nyugalomra. Amikor Short testvére nagykorú lett, anyja Oaklandbe költözött, hogy lánya sírjának közelében lehessen. Phoebe Short a hetvenes évek végén költözött vissza a keleti partra.
A Fekete Dália-ügyben a nyomozást a Los Angeles-i rendőrség vezette, de munkájukat több hatóság is segítette, akik szintén részt vettek az elkövető keresésében. A nyomozás azonban nemcsak a nyomozószervek, hanem a lakosság kiemelt figyelmét is magára vonta.
Az ügy ismertsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy szokatlanul nagy számban, több mint hatvanan – férfiak és nők egyaránt – vállalták magukra a gyilkosságot. A rendőrség 25 embert gyanúsított ténylegesen Elizabeth Short megölésével. A lehetséges elkövető személyére a mai napig nem derült fény, de feltételezett gyilkosként többek között az alábbi személyek neve merült fel: Walter Bayley, Norman Chandler, Leslie Dillon, Joseph A. Dumais, Mark Hansen, George Hill Hodel, George Knowlton, Robert M. „Red” Manley, Patrick S. O'Reilly és Jack Anderson Wilson.
James Ellroy azonos címmel írt bűnügyi regényében dolgozta fel az Elizabeth Short halálát követő nyomozás történetét. A regényből Brian de Palma forgatott filmet: a Fekete Dáliát 2006-ban mutatták be. Ulli Lommel Black Dahlia (2006) című horrorfilmjét szintén a bűneset inspirálta.
A Fekete Dália nevet vette fel a The Black Dahlia Murder nevű detroiti metálzenekar.
Évi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.