Patológiás ittasság a bűncselekmények hátterében

2015. március 14-én hajnalban egy 31 éves súlyosan ittas férfi, egy Bosnyák téri buszmegállóban 57 késszúrással megölt egy ott, a buszra várakozó férfit. A vádlott az esetet megelőzően barátaival italozott Zuglóban, majd később egy Fogarasi úti sörözőben. A hajnali órákban a súlyosan ittas férfit maga a söröző tulajdonosa szállította haza, azonban a vádlott a Bosnyák térnél megkérte őt, hogy tegye ki a kocsiból. A Bosnyák téri buszmegállónál kiszálló vádlott szóba elegyedett az ott ülő sértettel, aki a kialakuló vita során még ültében – ismeretlen okból – egy kb. 10 cm pengehosszúságú pillangókést vett elő. A két férfi között dulakodás alakult ki, a vádlott a sértettet nekilökte a buszmegálló üvegfalának, ami ki is törött, majd a sértettől elvett késsel a férfit több alkalommal szíven szúrta, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett el, hogy azok az élettel összeegyeztethetetlenek voltak, a sértett a helyszínen kivérzett és meghalt.

Az egyébként rendezett körülmények között élő, jámbor férfi szörnyű tettének hátterében az elmeorvos szakértői vélemény szerint kóros, úgynevezett patológiás ittasság állhat, mely több bűncselekmény kapcsán is felmerült már. Mit is jelent a patológiás ittasság, mik a tünetei illetve milyen devianciát okoz az emberi viselkedésben?

A patológiás ittasságot az igazságügyi pszichiátria az alkohol okozta mentális és viselkedészavarok témakör alatt tárgyalja. Az alkohol kriminológiai jelentősége igen nagy, mind az alkoholos befolyásoltságban, mind az italozó életmód, az alkoholfüggőség következményeként elkövetett bűncselekmények számának emelkedése világjelenség.

Az alkohol fogyasztása társadalmi jelenség. Szinte nincs olyan közösségi esemény, mely ne lenne alkalom a társas szeszfogyasztásra, örömben, bánatban egyaránt. Maga a szeszes ital is kialakít átmeneti vagy tartós társulásokat, ivótársi kapcsolatokat. Az alkohol hatása a több évezredes használat következtében általánosan ismert, s aki szeszes italt fogyaszt, az számol ezzel a mámort okozó hatással, így ennek tudatában, ebbe belenyugodva, sőt ennek elérése érdekében iszik. Kétségtelen, hogy az ittasság egyfajta tudatzavar felé tartó pszichés elváltozás, melynek súlyossága elsősorban, de nem kizárólag az elfogyasztott alkohol mennyiségétől függ.

A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 17. § (1) pontjában sorolja fel a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok között a kóros elmeállapotba tartozó jellemzőket. A 18. § kimondja, hogy: „ A 17. §nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.”

Az ittas, vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősségről szóló III. számú Büntető Elvi Döntés tartalmazza azokat a szempontokat, amelyeket a bíróság figyelembe vesz ittas állapotban elkövetett bűncselekmény esetén, a szakértői véleményezés szempontjait az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetnek az ittasság igazságügyi pszichiátriai szakértői véleményezéséről szóló 15. számú módszertani levele tartalmazza.

A kóros ittasság megállapítását, fogalmát nagyon sok kritikus megjegyzés és aggály kíséri. A „kóros ittasság” szakértői értékeléséhez és a diagnózis kimondásához a személyes vizsgálat általában nem elégséges. Az a tény, hogy a szakértő gyakorlatilag soha nem észlelheti közvetlenül a maga valóságában azt, amiről véleményt mond, rendkívül megnehezíti a szakszerűséget, csökkenti a bizonyító erőt. A cselekmény lefolyását, az azt megelőző és követő időszakot a vizsgálat idején már csak a nyomozati iratokban fellelhető adatokból lehet rekonstruálni, a vizsgált erről az időről nem vagy alig tud nyilatkozni. Ebben a vonatkozásban igen fontosak a tanúvallomások, melyek minden egyes mozzanata jelentős lehet a kialakítandó vélemény szempontjából, de a szakértő csak azokat használhatja fel, melyek orvosilag értékelhető magatartásmódokról adnak tájékoztatást és amelyekből viszonylag a legtisztábban állapítható meg a vizsgált személy tudatállapota a cselekmény idején, a környezethez való kapcsolata, az adott helyzet felismerésének mértéke és minősége, a cselekmény motivációja (kóros indítéka, vagy az érhető, azaz nem kóros motiváció, esetleg motiválatlanság). A tanúvallomásokban visszatérő jellemzés, hogy „nem keltette részeg ember benyomását”, inkább „furcsának tűnt” az egyén, mint aki „őrült”. Csak valamennyi adat figyelembevételével a lehető legaprólékosabban, lépésről lépésre kell utólag felépíteni a történteket, az egész cselekménysort, rámutatva az ellentmondásokra is, hogy így kirajzolódjék az a pszichopatológiai kép, amelyen a vélemény alapulhat.

A feltételek és tünetek összességükben és teljes intenzitásukban nem mindig észlelhetők, a felsorolt tünetek nem is egyenlő rangúak, így a cselekmény motivációjának esetleges hiánya, a magatartás látszólag indokolatlan volta is jellemző lehet, de ez nem olyan döntő, mint a kóros motiváció. Lényegesebb a tudatzavar megállapítása szempontjából a környezeti ingereknek a megnehezült és megváltozott észlelése (érzékcsalódások), valamint az ebből adódó, a helyzethez képest oda nem illő reagálás, ami a viselkedés értelemszerű összefüggésének felbomlását, az élmények addigi szabályos rendjében bekövetkezett törését jelenti. Az emlékezetkiesés különösen bizonytalan értékű, gyakran a védekezést szolgálja, vagy a kihallgatások során többször elmondták a cselekményét, s a vizsgált már nem tudja, hogy eredetileg mire emlékezett, s mit mondtak utólag.

Jellemző lehet, hogy a vitális izgalom és explózió kismennyiségű alkohol hatására, gyorsan és nagy intenzitással következik be. Nem észlelhető a folyamatos leittasodás, mint a szokványos részegségnél. A tudatzavar miatt az élménykomplexumok lehasadt töredékei önállóan válhatnak a cselekmény meghatározójává, de a feltörő impulzivitás ellentétben áll a korábbi személyiséggel.

Feltétel az alkoholfogyasztó személy tűrőképességének minőségi megváltozása. A kvalitatív intolerancia oka lehet veleszületett (például perinatális károsodás) vagy szerzett (például meningitis vagy enkefalitis illetve agysérülés vagy műtét utáni állapot, epilepszia, hypertenzív enkefalopátia stb.) maradandó károsodás, de létrejöhet átmeneti, alkalmi ok (például kimerültség, éhezés, szorongást keltő pszichés trauma stb.) is.

A felsoroltak nem igazolhatók minden esetben. A kvantitatív intolerancia sem, bár a kóros ittasságokat általában „viszonylag csekély mennyiségű alkohol” fogyasztása előzi meg, de ez nem szükségszerű feltétel.

A patológiás ittasság a következő tünetekben jelenik meg:

- a kapcsolatteremtés (érintkezésfelvétel) súlyos megnehezülése vagy hiánya,

- érzékcsalódások – valódi hallucinációk vagy környezeti ingerek illuzionisztikus meghamisítottsága formájában,

- kóros élmények, téveseszmeszerű ötletbetörések (kóros motiváció),

- a magatartás énidegensége, mely a korábbi viselkedéstől gyökeresen különbözik,

- az adott helyzethez képest inadekvát cselekvés,

- hirtelen, heves, megokolatlan és túlméretezett indulatkitörés,

- terminális alvás,

- teljes vagy súlyos fokú emlékezetzavar (ez gyakran az ittasságot megelőző időre is kiterjed).

Az ilyen esetekben lehetséges a beszámítási képesség kizárása. Az elmeorvos szakértő magyarázata szerint a kóros ittasság megfelel a kóros elmeállapotnak, tehát büntethetőséget kizáró ok, míg a részleges kóros ittasság a büntetőeljárás során korlátozó tényezőként szerepelhet. Ám az a személy, akinek tudomása van róla, hogy patológiás ittasságban szenved és ennek ellenére alkoholt fogyaszt, csak egy alkalommal menthető fel a bíróság előtt, egy következő bűncselekmény elkövetésekor ez már nem kizáró tényező.

A kóros ittasságok minden formájában számolni kell a leírt elősegítő, hajlamosító adottságokkal, valamint a kvalitatív, olykor a kvantitatív alkoholintoleranciával. Az utóbbiak előidézésében gyógyszerek is szerepet játszhatnak. Egyik intolerancia sem állandó jellegű, különösen nem állandó a kvalitatív intolerancia, ez gyakran csak alkalmi tényezők hatására áll be. Kiemelendő egyrészt, hogy a kvalitatív intolerancia nem minden esetben jár szükségszerűen együtt kóros ittassággal, másrészt, hogy olyan személyek, akik alkalomszerűen kóros részegségre hajlanak, más esetekben igen jól tűrik az alkoholt. A cselekmény motiválatlansága annyit jelent, hogy az elkövetett cselekmény az adott élethelyzettel nem magyarázható, az adott helyzetben inadekvát, emberileg és pszichológiailag megokolatlan. Az éndiegenség jellemzője, hogy a cselekmény az elkövető személyiségétől, korábbi életvezetésétől gyökeresen eltér. A cselekmény explóziószerűen robbanhat ki, tartalmában értelmetlen, kivitelezésben célszerűtlen, brutális.

Az ilyen állapotban lévő ittas személy ismeretleneket támadhat meg, emberölést követhet el, súlyos testi sérüléseket okozhat.

Az affektus többnyire vitális szorongás, félelem, elemi dühindulat, mely részt vehet a tudatzavar kialakításában is. A rendkívül heves indulat cselekvésben való oldódása után a roham - az esetek többségében - mély alvással végződik. Előfordulhat, hogy ebből az alvásból ébresztve az elkövetőből újabb dühindulat  vagy heves szorongás robban ki. További elkülönítési lehetőség az emocionális vákuum feltárása. A cselekmény után azonnal vagy később jelentkező érzelmi állásfoglalás szegényes, sivár, közömbös lehet. A cselekménnyel nem képes azonosulni, azt úgy szemléli, mintha idegen személy követte volna el (érzelmi vákuum). Ennek részben a tudatzavar és az amnézia az oka, részben és hangsúlyosan azonban az, hogy a cselekmény az elkövető személyiségétől idegen, így számára érthetetlen.

A 31 éves Zsolt ellen jelenleg különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés a vád, mely során, ha igazolható lesz a patológiás ittasság, akkor Zsolt megmenekülhet az akár életfogytiglani büntetéstől. A férfi a szemtanúk elmondása szerint (a cselekmény közben gurult be a buszmegállóba egy busz) zavart volt, egy férfi ugrott le a buszról, aki lerángatta Zsoltot a sértettről, sajnos már későn. A rendőri intézkedés során a vádlott zavart volt és el-elaludt miközben megbilincselték, később, amikor a rendőrségen magához tért, nem emlékezett semmire onnantól, hogy ismerőse kitette az autóból. Ezek a viselkedésjegyek mind jellemzőek a kóros ittasságra, a beszűkült tudatállapot és a pszichózis megnyilvánulásai. A patológiás ittasság ugyanakkor nagyon ritka jelenség, kevés számú bűncselekmény történik ilyen állapotban.

Évi