Az NFL-edzők, játékosok és szurkolók csak úgy hívták, a megállíthatatlan Aaron Hernandez. A négyéves kislánya apának szólította. A börtönben pedig csak a 174594-es számú elítélt volt.
Ki volt valójában Aaron Hernandez, és mi vitte arra, hogy két gyilkossági ügybe is belekeveredjen, melyből az egyikért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 27 évesen elvegye a saját életét?
Aaron Hernandez neve elsősorban amerikai foci rajongók körében lehet ismert, hiszen a New England Patriots amerikai focicsapat tight end-je volt, 2013 óta azonban Az USA-n kívül az egész világ megismerhette a nevét. A fényes jövő előtt álló fiatalember ugyanis állítólag megölte sógorjelöltjét, sőt évekkel korábban meggyilkolt két bevándorló férfit is, pusztán azért, mert az egyikük egy bárban véletlenül leöntötte az italával.
A profi amerikai foci játékos neve ismét felmerült, hiszen a Netflix csatorna saját gyártású sorozatában (Killer Inside: The Mind of Aaron Hernandez), mely három, egyenként 1 órás, epizódból állt, újra körbejárta az esetet, leginkább az életfogytiglani börtönbüntetéssel végződött tárgyalás mozzanatait. James Patterson amerikai író pedig, a Gyilkos hazafi című könyvében szintén körül járja a témát, kicsit más szemszögből, más megvilágításból, mint a sorozat.
Nos, számomra mindkettő csalódás volt. A sorozat és a könyv is kaotikus, több helyen értelmezhetetlen, egyik sem próbálja meg Aaron személyiségét részleteiben taglalni, illetve normális idővonalat felépítve a kezdetektől bemutatni, mitől válhatott egy óriási karrierre és boldog életre esélyes fiú gyilkossá.
Aaron Josef Hernandez 1989. november 6-án született Bristolban, Connecticut-ban, apja Dennis Hernandez (puerto ricói származású) és anyja, Terri Valentine-Hernandez (olasz számazású) második gyermekeként. Bár, bátyjával, Dennis Jonathan Jr. Hernandezzel (később csak DJ néven emlegetve) mindketten nagyon tehetségesnek bizonyultak a sport terén, családi életük mégsem volt olyan kiegyensúlyozott, amely támogató környezetet nyújtott volna a két fiú számára. A szülők között komoly veszekedések, családi erőszak is zajlott, melyből a fiúknak is jutott bőven, az apa és az anya mindketten belekeveredtek bűncselekményekbe. Aaron ennek ellenére istenítette apját, akit 2006-ban egy rutin műtét után szerzett fertőzés miatt elveszített. A fiú mindössze 16 éves volt, érzelmileg pont abban a korban, amikor a dolgok összekuszálódnak, amikor a személyiség még erősen fejlődőben van, amikor a profi spotkarrier kapujában egy fiúnak kimondottan egy erős apafigurára lenne szüksége. Aaron soha nem tudta feldolgozni apja halálát, anyjával megromlott a kapcsolata, főleg miután az a fiú saját unokatestvérének férjével kezdett viszonyt, később hozzá is ment a férfihez. Innentől kezdődtek a bajok.
Ettől a ponttól mind a sorozat, mind a könyv óriási katyvasz. Szó esik arról, hogy Aaron bátyja szerint a fiút kiskorában szexuálisan molesztálta egy idősebb fiú, volt iskolatárs állítja, hogy kettőjük között homoszexuális kapcsolat volt a középiskolában, bár ebben az időszakban kezdett komolyabb kapcsolatba a későbbi menyasszonyával, gyermeke anyjával, Shayanna Jenkins-el. A sorozat és a könyv is részletesen bemutatja Aaron drogfüggőségét, mely elsősorban marihuána fogyasztásában merült ki, állítólag mértéktelenül. A későbbi tragédia előfutára volt, hogy unokanővére, Tanya Singleton házában (az ő férjével kezdett Aaron anyja viszonyt) ismerkedett meg börtönviselt emberekkel, valamint hosszútávú kapcsolatot alakított ki drogdílerével, Alexander Bradley-vel, aki a 2012. július 16-ai kettős gyilkosság állítólagos szemtanúja is volt, mivel aznap éjjel Aaron társaságában mulatott.
„Ha erőszak vesz körbe, arról csak annyit mondhatok – mondja Aaron egyik New England-i ismerőse-, hogy mikor először belecsúszol, az pusztán szerencsétlenség, ha már kétszer, akkor rosszak a szokásaid, ha háromszor, akkor szimplán ostoba vagy. Az erőszak ritkán követ véletlenül. Egy idő után olyanná válsz, mint akikkel lógsz, és Hernandeznek nem volt valami jó ízlése barátok terén.”
2013. június 18-án a rendőrség őrizetbe vette Aaront Odin Lloyd meggyilkolása miatt. A férfi Hernandez sógorjelöltje volt, a menyasszonya, Shayanna nővérének a barátja. Június 26-án a New England Patriots szerződést bontott vele. 2015. április 15-én bűnösnek találták és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Rengeteg tárgyi bizonyítékot felsorakoztattak, mely a bűnössége mellett szólt. 2017. április 19-én holtan találták börtöncellájában, ahol felakasztotta magát. Halála után a családja felajánlotta Aaron agyát további vizsgálatra, melyből meglepő és meghökkentő dolgok derültek ki.
Ebben a bejegyzésben nem kívánok a fenti gyilkoság részleteibe belemenni, sem a sorozat, sem a könyv nem ad egyértelmű indokot, amely miatt Hernandez ilyen szörnyű tettet követett el. Sokkal fontosabb szerintem, hogy mik azok a tényezők, amelyek ebbe az élethelyzetbe sodorták a fiút. Annyit megállapíthatunk, hogy nem támogató környezetben nőtt fel Aaron, később, a profi csapat tagjai és vezetői sem voltak igazi hátország. Professzionális segítségre lett volna szüksége mind a gyász feldolgozása, mind a drogfüggőség kezelése szempontjából, hiszen az egyik dolog vezethet a másikhoz, és egyszer csak kicsúszik az ember lába alól a talaj. A boncolás során pedig kiderült, hogy annyi másik amerikai focit profi szinten űző férfihez hasonlóan Aaron is az úgynevezett krónikus traumatikus enkefalopátia, röviden CTE, nevű betegségben szenvedett.
A szakirodalom szerint a fejsérülést (traumát) követően akár hónapok, sőt évek is eltelhetnek, míg az alábbi tünetek valamelyike, esetleg mindegyike jelentkezik. Ezek lehetnek külön-külön, illetve együtt.
- kognitív deficitek - memória, figyelem, illetve a nyelvi funkció zavara;
- emocionális zavarok – depresszió, szorongás;
- viselkedési zavarok – hiányos impulzuskontroll, agresszió;
- mozgásszervi rendellenességek – végtagremegés (tremor), merevség, meglassultság;
- személyiségváltozások;
- szociális nehézségek;
- öngyilkos késztetések, szuicid kísérletek.
Aaron agya III. stádiumú CTE állapotában volt, még sosem diagnosztizáltak hasonlóan súlyos esetet egy olyan fiatal játékos esetében, mint Hernandez. A IV. stádium a teljes demencia állapota. Sam Gandy a New Yorki Mount Sinai kórház orvosa szerint lehetetlen azt állítani, hogy Aaron agya ebben az állapotában nem volt kihatással a viselkedésére. A börtönben migrénes rohamai voltak és memória zavarokkal küzdött. Az agyát vizsgáló igazságügyi orvosszakértő szerint Hernandez agya az elmúlt egy évtizedben kerülhetett ebbe az állapotába.
A szakirodalom sokáig kizárólag a fedett agysérülések (más néven zárt koponyasérülések) csoportjába sorolt, az orvosi terminológiában agyrázódás címen számon tartott traumát tartotta a CTE kiváltó okának. Vagyis a köznyelvben agyrázkódásnak nevezett sérülést, amely során a koponyát ért külső erőhatásra elmozdul, aztán a sérülés oldalán, és az ellen oldalon is a koponyacsontokhoz csapódik az agy, átmenetileg megzavarva az agykéreg összeköttetéseinek egészséges működését. Egy későbbi tanulmányban arról számoltak be, hogy a tünetmentes, sorozatszerűen elszenvedett traumák is súlyos neurodegeneratív elváltozásokhoz vezethetnek. Legalábbis erre enged következtetni az egyetemi ligákban szereplő amerikaifutball-játékosok bevonásával végzett vizsgálatsorozat.
Aaron Hernandez előtt fényes jövő állt. Kiemelkedő tehetsége korán megmutatkozott, nagyon korán került be a profi játékosok közé, nagyon fiatalon kellett traumatikus élményekkel megküzdenie. Voltak, akik megpróbáltak segíteni neki, voltak, akik magára hagyták. Akárhogy is, talán meg lehetett volna előzni, hogy ilyen súlyos bűncselekményekbe keveredjen, hogy ilyen ifjú korban önkézzel vessen véget életének. Az én szememben ez a fiú inkább áldozat, mint elkövető. Áldozat, aki a megfelelő segítséggel talpra állhatott volna, aki élvezhette volna az életet drogoktól, erőszaktól mentesen. A kérdés, hogy mennyiben befolyásolták élete történései, mennyiben agyának állapota, talán örökre megválaszolatlan marad. Erre a kérdésre sem a könyv, sem a sorozat nem ad elfogadható magyarázatot, ettől függetlenül érdemes mindkettőt megismerni.
Aaron Hernandez története nem kirívó eset, mégis megrázó és elgondolkodtató, ami sokáig elkíséri az embert.
Évi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.